2006.05.21. 01:32 - címkék: - komment

Ehhez képest Mrs. Nerd egy laza csuklómozdulattal megrendelte menyasszonyi ruháját az ebayen.

Közben odaát az évszázad blogvitája zajlik, szerintem érdekes. De most inkább alszom.

2006.05.19. 17:27 - címkék: - komment
Először húgommal elmegyünk a daalarnába, mert a daalarna ruhák gyönyörűek. Kicsit zavarban vagyok, mert vidéki prolilány lévén még sosem voltam méregdrága ruhaszalonban, és még sosem volt rajtam olyan felső, aminek az árából használt autót lehetne venni. Egy húszévesnek kinéző lányka fogad farmerdzsekiben, végig nagyon kedves és laza, rám ad mindent, amit akarok, befűz, kifűz, kikérdez az esküvő felől, majd biztosít róla, hogy ha nem döntöttem, visszajöhetek próbálni akárhányszor akárkivel, volt vendégük, aki az ötödik próba után döntött. Aztán megmondja a ruha árát (két Budapest-Bangkok repülőjegy oda-vissza), kölcsönözni nem lehet, csak megvenni, szemem se rebben, ad egy kis kártyát telefonszámmal, árral, elköszönünk.
Másnap elmegyünk a Laura szalonba, mert a Demetrios és Eddy K. ruhák is gyönyörűek (eléggé képben vagyok menyasszonyiruha-márkákból). Be kell vallani, a helyszínnek van hangulata: ősrégi, körgangos bérház a körúton, a bejárati ajtó kilincsét is alig érem fel, a lépcsőházban nincs villany, az eső irgalmatlanul zuhog, valahol a közelben pedig sziréna üvölt hangosan. A lakásban mobiltelefonáló nő fogad, leveteti velünk a cipőnket, elnézést kér amiatt, hogy nincs áram, majd hosszú időre otthagy. Később visszajön, flegmán a kezünkbe nyom két katalógust, majd otthagy. Még később visszajön, a kiválasztott két ruhára közli, hogy ilyen nincs, végül előhoz egy harmadikat, amit ledob a földre, közli, hogy vetkőzzek, majd amikor már bugyiban szobrozom a szoba közepén, ismét telefonálni kezd. Azért néha, füléhez szorított telefonnal, fél kézzel segíteni akar felvenni a ruhát, de inkább csak hátráltat, mindenesetre a ruha gyönyörű, én gyönyörű vagyok, lehet kölcsönözni is, ami még mindig drága (egy Budapest-Bangkok repülőjegy oda-vissza). Elköszönünk, a nő végig úgy beszél velünk, mintha két nyolcadik kerületi középiskolás lennénk, aki heccből bejött menyasszonyi ruhákat próbálgatni.
A titkos terv úgyis az, hogy megvarratom a nekem tetsző ruhát, de közben a három talonban lévő varrónő közül egyről kiderül, hogy nem vállalja, a másiknak mégsem tudjuk az elérhetőségét, a harmadik megvan, de ő nem olyan szépeket varr. Semmi gond, pontosan tudom, hogy ilyenkor mi a teendő, regisztrálok a nők lapja fórumba, és az esküvő topicban varrónő felől érdeklődöm. Két nap múlva öt levelet kapok, néhányan Zsuzsikát ajánlják, aki régen a daalarnának dolgozott, mások pedig a Broadway szalont, azonban kiderül, hogy a kettő ugyanaz. Elmegyünk a helyre, szintén bérház, maga Zsuzsika nyit ajtót, aki rendkívül szőke, valahol harmincöt és negyven között, és az alapszínnél sokkal sötétebb kontúrceruzával húzta körbe a száját. A rend kedvéért azért rám próbál egy fűzőt, megmondom neki, hogy az esküvőig még fogyni fogok, nevetve közli, hogy "mind ezt mondják". Megegyezünk árban és időpontban, az árról azonban nem nyilatkozhatok, mert a vőlegényem is olvas, de kevesebbe kerül, mint az első két verzió. Deal, két hét múlva megyek próbálni.

2006.05.19. 17:04 - címkék: - komment
Délelőtt meg hevertem egy nyugágyfélében és nézegettem a berendezést: zöld, hullám formájú üveg térelválasztó, sárga fal, rajta fából faragott, hatalmas nap és buddhafejek, a téglavörös mennyezeten hatalmas mellekre emlékeztető, mindenféle színű lámpák, rózsaszíntől a királykékig, meg más színes lámpák a plafonba süllyesztve; a tetőn négyszög alakú résen tűz be fentről a napfény, ezüst porszemek táncikálnak az üvöltő drum and bass-re. Én meg lazulok a nyugágyban, kicsit szédülök, kezem-lábam zsibbad, és hipnotizáltan bámulom a táncoló porszemeket. Nem, nem egy coffeeshop Amszterdamban, hanem az edzőterem szaunája, bár abban biztos vagyok, hogy a lámpákat drog hatása alatt vásárolták.

2006.05.19. 16:56 - címkék: - komment
Még az is volt, hogy rendeltem két könyvet az amazontól, egy százdolláros neuropszichológiát meg egy tízdolláros képregényt, és az előbbit sikerült elkeverni a magyar posta jóvoltából: nem mentem érte időben a postára, erre rögtön visszaküldték a címzettnek. A néni a postán azt mondta, hívjam fel a Nemzetközi Kicserélő Központot (igen, ez a neve), mert még biztosan ott van a csomagom, de az ottani néni elküldött az anyámba. Majd írtam egy emailt az amazonnak, hogy mi történt, mire ők azonnal visszautalták a pénz a számlámra, sajnálatukat fejezték ki, valamint a következő rendelésemből tíz dollárt elengednek.

2006.05.19. 16:35 - címkék: - komment
Gratulálunk!! Hamarosan én leszek az egyetlen az ismeretségi körömben, aki nem terhes.

2006.05.18. 16:01 - címkék: - komment
Elvállaltam egy fordítást is, szerencsére csak egy könyvfejezet, de az a pszichoterápia nyakatekert érthetetlen ködösítő virágos nyelvén, úgyhogy még nem mertem belenézni. Sajnos, a Közvetítő - Filozófus kollégám - éppen nem volt rendkívüli emberismeretének birtokában, amikor megkérdeztem tőle, mikorra kell, mert azt felelte: "hát amikorra kész leszel vele...", és hiába fogtam be reflexből a fülemet és dúdoltam már az elején, mégis meghallottam. Persze, mondtam neki, hogy nekem fix és megváltoztathatatlan határidőre van szükségem, év-hónap-nap mértékegységben, és akkor azt mondta, hogy "akkor jövő hétfő", de ezt már nem hittem el, azért akkor mégse annyira sürgős. Aztán megkérdeztem, hogy mikor akarnak fizetni, mire bevallotta, hogy a Megbízó tulajdonképpen Niké apja, professzor és alapítványtulajdonos. Lefordítva ez azt jelenti, egészen biztos, hogy fogunk érte pénzt kapni egyszer valamikor, különösen, ha naponta kétszer rákérdezünk, persze, lehet, hogy addigra már nem tudjuk elkölteni vérrel-verítékkel megszerzett forintjainkat, mert rég bevezették az eurót, beköszöntött a jégkorszak vagy a globális felmelegedés miatt kontinensünk víz alá került.

2006.05.18. 15:32 - címkék: - komment
Különben szabin vagyok ezen a héten, az előbb meg felhívott maga a Nagyfőnök a mobiltelefonomon, mire meghűlt bennem a vér és kis híján elájultam ijedtemben. Vagyis nem ő hívott fel persze, hanem a titkárnője, hogy Nagyfőnök szeretne velem beszélni, kapcsolja, úgyhogy a kapcsolás alatt volt is időm katasztrófa-fantáziákat gyártani, hogy pl. azonnal menjek be a cuccomért, ki vagyok rúgva. De persze nem.
Maximum fitnessblogot tudnék írni, mert hétfő óta fogyózom, valamint aerobicozni járok, de már megtanultam, hogy erre senki nem kíváncsi, legyen elég annyi, hogy soha, soha ne vegyetek szűztea ice tea-t, mert nagyon rossz ízű. Most pedig megyek, megeszem nyamvadt párolt zöldségekből álló ebédemet.

2006.05.15. 12:20 - címkék: - komment
Szóval "sokáig voltam távol", ahogy a dalban is. Csütörtök délután indultunk Győrbe (fekete Toyota Celicával), persze, még Budapesten belül sikerült egy alkalommal eltévedni (Kolléga tudott egy rövidítést).
A magam részéről csodálkozom, hogy kiszolgáltak minket a kongresszusi vacsin, amikor kb. egy óra késéssel beestünk négyen fiatalok, farmerban, és azt állítottuk, hogy mi is a kongresszushoz tartozunk. Azután söröztünk (gasztronómiai élményeimről itt számolok be), kishíján összefutottam a Boardos Fiúval is - a "kishíján" azt jelenti, hogy amikor megtudta, hogy ott vagyok, inkább mégsem jött, de ettől nem vagyunk szomorúak, hanem megértjük és nem bánjuk; majd pedig táncoltunk bulizós helyen, és ettünk hotdogot is hajnali négykor lakókocsis árusnál. Másnap reggeli a hotelben (miért van az, hogy minél drágább egy hotel, annál kisebb poharakat adnak a reggeli juice-hoz?), azután némi betekintést nyertünk a kongresszusra (a "betekintés" itt többé-kevésbé szó szerint vehető...), majd szaunáztunk, ebédeltünk vízparton árnyas fák alatt, és hazaindultunk - vagyis én Harkányba egy következő kalandra.
Korábban azt állítottam Győrről, hogy 'feltűnően sok jó pasi fordul meg a szórakozóhelyeken, és ahol egy átlagos csütörtök estén nagyobb eséllyel kínálnak meg fűvel, mint Amszterdam erre a célra szolgáló negyedében', idén pedig rájöttem, hogy akárhonnan is nézem, Győr kb az egyetlen magyar város, ahova csak és kizárólag azért mentem eddig, hogy jól érezzem magam, tehát kb. pasizni, kikapcsolódni, bulizni, szaunázni, ilyenek. Igazi bulizós hely - Amszerdamra emlékeztet. (Abban mondjuk biztos vagyok, hogy az ott lakók nem így éreznek.)
Harkányban meg sikerült eltölteni a barátnőimmel két napot úgy, hogy egyetlen pohár villányi bort ittam csupán, a siklósi várat csak kívülről láttuk, a fürdőnek pedig még a közelébe sem mentünk, de jó volt azért.

2006.05.15. 08:53 - címkék: - komment
Gyönyörű ingyenmacskák blogcelebrity anyától. Még gondolkodom, hogy vevőnek álcázva magamat jelentkezem macskát simogatni, dacolva akár a doktorral is.





Facebook oldaldoboz

Olvasok is

Írj nekem levelet

Köszönöm

Extra köszönet

A designt a Yummie médiaügynökség szállította


süti beállítások módosítása