2004.12.10. 15:27 - címkék: -
Reggel átadta a lakásomat a felújítóbrigád kettes számú vezetője, én meg átadtam neki fizetésem másik felét (az egyik felét - illetve annál valamivel többet - tegnap kapta meg Ex-Főbérlőm). De biztos történik valami csoda, ilyenkor mindig szokott, úgyhogy töretlenül bízom benne. Amikor életemben legelőször voltam a sárga földig leégve, 17 éves koromban, éppen azon gondolkodtam, hogy az ereimet vágjam-e fel vagy a fülbevalómat vigyem a zaciba, amikor csöngetett a postás, és közölte, hogy ad ötezer forintot. A csekk "megjegyzések" rovatába a remek hangzású "pénzjutalom" szót írta ismeretlen jótevőm, később megkaptam a levelet is, miszerint megnyertem egy novellafordító versenyt. Szóval valami ilyesmit szeretnék most is, bár némiképpen csökkenti az esélyeket, hogy manapság semmiféle novellát nem fordítottam. Csak egy labordiagnosztikai kézikönyvet májusban, amelynek a kiadóját ezúton szeretném életveszélyesen megfenyegetni, amennyiben nem utalják a pénzt tizenöt percen belül.
However, a lakás klassz, falak színesek, hétfőn átviszem a cuccaimat.
Rendesen az a hangulatom van ma, amikor forrófürdő-csilliscsoki-olasztészta-kombinációval próbálkoznék, ha nem fogyóznék és nem lennék este karácsonyi cégesizére hivatalos. Majd elmúlik.

2004.12.07. 19:00 - címkék: -
I don't think two people could be happier than we are.

2004.12.07. 17:21 - címkék: -
Az tök jó, hogy valaki a "hangaszálak" keresőszóval talált. A legnépszerűbb persze továbbra is a "szerencsebambusz".

2004.12.07. 17:02 - címkék: -
Mai másik tudományos elméletünket ebédnél ismertette kolléganőm, amiért előre is elnézést kérek a szóba kerülő népcsoportoktól, elmélete pusztán fikció. Felmerült ugyanis a rántottsajt felett, hogy lassan pszichotikus rohamot kapunk a gyári menza változatosságától. Valahogyan mégis el kellene kerülni, hogy végül azért mondjunk fel és szivárogjunk nyugatra/menjünk el magánrendelni/csapjunk fel gyógyszerügynöknek, mert annyira unjuk a kaját, úgyhogy kitaláltuk, hogy majd jól átjárunk a kínaiba.
Kolléganőm szerint a kínaiak valójában többen vannak, mint ahányan, mert ha valaki meghal, azt nem jelentik be, hanem odaadják a letelepedési engedélyét meg a személyazonosságát egy másik kínainak, hogy az is le tudjon telepedni. A magyar rendőrök úgysem tudják megkülönböztetni egyik kínait a másiktól. Frappáns megoldás, egyetlen apró kérdés merülhet fel: mit csinálnak a halottal? Magyar temetőbe csak akkor temethetik, ha hivatalosan bejelentik a halálát. "Szóval? Hova teszik a hullákat? Szerintetek mitől olyan furcsa állagúak a kínai ételek?? Kukoricakeményítő, aha, persze" - adja elő kolléganőnk (aki egy hónapja a zárt osztályon dolgozik) rémisztő sejtéseit.
Újult lelkesedéssel látunk neki a rántottsajtnak.

2004.12.07. 16:08 - címkék: -
A négydimenziós ultrahangról beszélgettünk, majd pedig arról, hogy vajon nem gyakarol-e az ilyesmi negatív hatást a magzatra. Teljes joggal lehetne paranoid végülis. Ül ott a sötétben, szopja az ujját, sehol egy ablak vagy valami, egyszer csak azt hallja: "Látja, anyuka, éppen szopja az ujját." Felfigyel, forgatni kezdi a fejét, vajon ki és honnan figyeli, de senkit sem lát. "Látja, most forgatja a fejét!" - ennek hallatán úgy dönt, jobb lesz utánajárni, és próbaképpen tapsol egyet a kezével. "Odanézzen, tapsolt egyet!" - hallja valahonnan, és már néhány próbálkozás beigazolja nyomasztó sejtését. Minden mozdulatunkat láthatatlan hatalmak figyelik.

2004.12.07. 15:55 - címkék: -
Mellesleg az elmúlt egy hétben kiköltöztem az albérletemből; a kórházi osztály, ahol dolgozom, egy emelettel lejjebb, majd visszaköltözött (felújítják, akárcsak a lakásomat); a pszichológusunk kiköltözött a szobájából, ahova beköltöztünk; Bright a freeblogra költözött - és a horoszkópom semmit sem ír költözésről, ennyit a csillagokról.
És még:
költözöm
autóra hordják mindenem
én elmegyek
ez a lakás már nem lesz a lakásom albérletem nekem

2004.12.07. 15:46 - címkék: -
Pont egy hete költöztem el az albérletemből, azaz dobozokba csomagoltam, és két tagbaszakadt fiatalembernek fizettem a cipekedésért. Egy akkora kamionnal jöttek, hogy kishíján nem fért be a Zichy Jenő utcába ( a "kishíj" jelen esetben valóban néhány centimétert jelent), és elvitték tizenkilenc dobozomat, két táskámat, két szőnyegemet, CD-állványomat és fotelomat a húgom albérletébe. Itt a szoba közepén szállásolódnak el ideiglenesen, amíg a lakásomban a lakásfelújító brigád különféle alkalmazottai randalíroznak, én pedig pasimnál szállásolódom. Egy hete, élettársi kapcsolatban, és erre vonatkozott Charles lenti megjegyzése, ugyanis barátságunk 13 éve alatt először hallott rólam ilyesmit. Még sosem laktam pasival.
Nem igaz, mert gyermekkoromban apukámmal laktam, később úgy kétszáz huszonéves fiatalemberrel osztottam meg a kollégium épületét, egy ideig Hajnalka táncoslábú exével is sikerült életközösséget alkotnom az újpesti panelban, de... Olyat, hogy három bőrönddel távozom a kiürített albérletből, majd a jól ismert címet közölve a taxissal, hátradőlve hallgatom a rádióból szóló Ace of base-t, míg végül ruháimat az előszobában ledobálva szállásadóm fürdőkádjában landolok - ilyet most csináltam először. Különös tekintettel arra, hogy adott időpontban szállásadóm is éppen a fürdőkádjában tartózkodott.
Happily ever after.

2004.12.06. 13:39 - címkék: -
Úgy különben élek és virulok. "Te aztán extrém csaj vagy" - mondja az előbb Charles a telefonba (egyébként azért hívott fel, mert harmadszorra is összefutott az Amszterdamban megismert Pistivel az unikumgyárból). - "Vagy 100 % szingli, vagy 100 % pöffeszkedőcsaládos."
És tényleg.

Facebook oldaldoboz

Olvasok is

Írj nekem levelet

Köszönöm

Extra köszönet

A designt a Yummie médiaügynökség szállította