Főleg babanapló

2014.01.08. 15:54 - címkék: Címkék: lány nyafogás - 27 komment

Jaj, alig írok már ide, aprópénzre váltom a tehetségemet. De a kis Lányról azért írok, mert olyan kíváncsi vagyok, hogy majd évekkel később is megmarad-e a természete, vagy teljesen más lesz, mi több, most sem ilyen, csak én látom bele. Mert én például olyan vagyok, hogy sokáig szótlanul, esetleg barátságtalanul figyelem az embereket, azután döntök csak, hogy összebarátkozom-e velük, meg gyáva vagyok, de kíváncsi, és valamennyire okos, és a Lány is eléggé ilyennek látszik mostanában, vagy csak beképzelem. 

Azokat a tárgyakat szereti, amik kemények, szögletesek és érdekes alakúak és színűek, persze csupa puha, ölelgethető plüssjátékot kap ajándékba az ismerősöktől, ezeket viszonylag hamar félredobja és helyettük a kanárisárga citromfacsarót és a kék műanyag jégkockatartót részesíti előnyben. Kíváncsi leszek, ez csak a fogzás miatt van-e, jobban masszírozza az ínyt a kemény tárgy, vagy mérnök lesz, ha felnő. Én mondjuk örülök, ha mérnök lesz. Természetesen az elektromos vezetékeket, a dobozokat, a zörgő újságpapírt, a papucsomat és a zacskókat is imádja, mint bármelyik másik kiskutya kisgyerek. Néha ugat is. 

Fél a hajszárítótól, mert hangos, de a kikapcsolt hajszárítótól is fél, mert olyan okos. Mi több, a kikapcsolt turmixgéptől is fél, amit pedig sokkal kevesebbszer látott-hallott működni (úgy kb. háromszor életében), és a kikapcsolt párásítótól is fél, amit még kevesebbszer hallott. Más, hangot nem adó tárgyaktól nem fél. Egy darabig tartott a születésnapomra kapott gerberától, de aztán egyre közelebb merészkedett hozzá, míg végül veszélytelennek ítélte és meg merte fogni. Ez pár napba telt. A gyáva, de okos Lány. 

Korábban is szerette az embereket, csak míg régebben mosolygott rájuk, most inkább pislogás nélkül bámul és vizsgálódik. Részemről remekül szórakozom, amikor a liftben meg a boltban odajönnek a jószándékú népek és mosolyukra mosolyt várnak viszonzásul, ehelyett a Lány helytelenítő arckifejezéssel méregeti őket. Még mindig nagyon szereti, ha valaki ugrál vagy táncol a szeme láttára, ezzel szinte bármikor fel lehet vidítani. 

Minden érdekli, és esze ágában sincs aludni, nappal különösen. Elalvás előtt mindig meghallgatok vele három egymást követő Halász Judit-számot (Micimackó-Állatkerti útmutató-Bóbita), aztán bemegyünk a hálószobába és ott ringatom. Régebben be lehetett tenni az ágyába és a hátát simogatva, popsiját paskolva elaltatni, ez volt a gyakorlat, csak akkor vettem ki ringatni, ha nagyon sírt. Sajnos a fondorlatos Lány jobb viselkedésterapeuta nálam, és egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy már nem alszik el az ágyában, hanem sír, forgolódik, vergődik, és csak ringatva, hurcolgatva alszik el. Már arra is rájött, hogy a hálószobában többnyire alszunk, úgyhogy már akkor sírni kezd, amikor bemegyünk a szobába, mi több, újabban a Micimackó első hangjaira sírni és tiltakozni kezd. Mert olyan okos. Úgy harminc perc fizikai munka elaltatni, és utána 30-40 percet alszik, napi háromszor. Ez rémes. Mostanában elkezdtük a Módszert, hogy mindig letesszük az ágyába, amikor még nem aludt el, csak majdnem, állítólag így hozzászokik, hogy ott aludjon el, csak azt nem teljesen értem, hogy a Módszer szerint ki kell venni, ha sír, megnyugtatni és visszatenni, nade a mi babánk már eleve sír, már a Micimackótól sír. Nagyon remélem, mindez azért van, mert zseni és annyira kíváncsi a világra. Az okos gyerekek állítólag rosszabb alvók emiatt. Éjjel meg kettő-tíz alkalommal felébred, ringatással vagy szoptatással lehet visszaaltatni, mikor melyikkel. Sajnos nem tudom sírni hagyni, mert két percnél tovább nem bírom, ha sír, elvi kifogásom nincs a módszer ellen, de nekem nem megy. Ma lejjebb kellett engedni az ágyát egy szinttel, mert két kézzel kapaszkodott a tetejébe, már-már feltérdelve, és úgy nézett ki, igen hamarosan fejest fog tudni ugrani a parkettára, mi meg aggódósak vagyunk, úgyhogy mostantól még hátgyilkosabb lesz ki-be pakolgatni. Rémes. Állítólag én sem nagyon aludtam napközben. Ovis koromra már emlékszem, akkor nem aludtam. Szörnyű volt, mert oviban csukott szemmel kellett feküdni alvásidőben, pedig én simán kiegyeztem volna azzal is, hogy csendben nézelődöm, amíg a többiek alszanak, de mindig cseszegetett a személyzet, ha nyitott szemmel találtak. 

Napi kétszer eszik egy kevés pürét, utána szoptatni kell, úgyhogy a szoptatások számát nem csökkentette a hozzátáplálás. Úgy gondolom, tavaszig még ez lesz, aztán tavasszal beszigorítok, és kifejezetten igyekezni fogok kevesebbszer szoptatni. Tavasszal lesz egy éves a Lány, és én nem szeretném hatéves koráig szoptatni, mert megőrülök a tej- és szójamentes diétától (ezekre allergiás a Lány és átmennek az anyatejbe) és úgy gondolom, jobb anyja lennék a gyermekemnek, ha napi több tejeskávét és némi csokoládét is megehetnék. Úgy tűnik, attól nem kell félni, hogy túl hamar elválasztódik, hiszen nyolc és fél hónaposan fő tápláléka anyatej, anyamellből. Persze, ember tervez. Azt is gondoltam, hogy majd babakocsiban fogom tolni, meg hogy hajlandó lesz cumisüvegből enni, aztán nem úgy lett. 

Most is itt neszez a lábamnál, nagyon cuki, nagyon szeretem. 

Facebook oldaldoboz

Olvasok is

Írj nekem levelet

Köszönöm

Extra köszönet

A designt a Yummie médiaügynökség szállította


süti beállítások módosítása