Eléggé ambivalens vagyok a kérdéssel kapcsolatban, de úgy döntöttem, egyszer ki kell próbálnom ezt is. Nem tudom eldönteni, gáz-e vagy sem. Valószínűleg engem fog a leginkább nyomasztani, hogy úgy tűnik, mintha a pénzetekre utaznék vagy mintha el akarnék adni valamit, dehát max ha majd már nagyon nyomaszt, akkor leveszem.
Van megint segítsüti, tudjátok, jótékonyság, lehet licitálni a sütikre, idén a Magyar Gyermekmentő Alapítványnak adják a pénzt. Úristen, de jó sütik vannak basszus. Mascarponés étcsokitorta? Holland sajttorta? Bailey's cupcake? Úristen.
Még mindig nem kaptam meg a pénzt a munkahelyemtől egy novemberben végzett pluszmunkáért, úgy volt, hogy a mai fizetésemmel érkezik, de nem jött, ezért felhívom az illetékes adminisztrátort.
isolde: - Jó napot, ez és ez vagyok, és ez a probléma.
Nő: - Igen, tudom, már mások is szóltak, valószínűleg a jövő havi bérhez fogják hozzátenni.
isolde: - És az nem lesz gond, nem bonyolítja a helyzetet, hogy én addigra már nem dolgozom, hanem szülési szabadságon leszek?
Nő: - Á, dehogy, bent a bérosztályon azt ők nem tudják, hogy maga dolgozik-e vagy sem.
isolde: - Értem (röhög).
Nő (nem érti, ez min röhög).
Voltam ma ultrahangon, ahol kiderült, hogy a Lány még mindig lány, valamint minden szerve megvan és megfelelő méretű, okos és szép is, 3100 gramm (a normál újszülött 2500 és 4500 gramm között szokásos, de ennél sokkal kisebb és nagyobb babák is egészségesek lesznek a végén). Még nem néz ki úgy, hogy meg akarna születni, mondjuk ilyen időben most komolyan, ki akarna, pedig már nagyon kényelmetlen és nagy hasam van és útban van és rugdal is, és bedugul az orrom és ügyetlen vagyok és fáradékony, és alig várom már, hogy túl legyünk a szülésen és az azt követő nehéz első pár hónapon és elmehessek mondjuk futni vagy valami zenére-ugrálós aerobicra. Az első tequilámat is várom, de az szoptatás alatt se megy, úgyhogy az beláthatatlan messzeségekben van.
Visszatérve, még mindig úgy áll a helyzet, hogy szülhetek természetes úton, a gyerek fejjel lefelé, ahogy kell, mérete megfelel. Április 26-ára vagyok kiírva (pluszmínusz két héttel szokás kalkulálni), de most pénteken már betöltöm a 37. hetet és attól kezdve nem számít koraszülöttnek az ember, szóval kaland, izgalom.
Ó, lesz Regina Spektor Szigeten! Bár a legjobb a kettővel ezelőtti lemeze volt (Begin to hope), valamint el tudok képzelni számára alkalmasabb helyszínt a kora délutáni Nagyszínpadnál, azért örülünk. El tud menni vajon az ember Regina Spektorra a Szigetre, ha 4 hónapos gyereke van? Fogalmam sincs, de ki fog derülni. (Nagyon széles skálán mozognak az ismerőseim a 'hat hónap után teljes állásba visszament jogászkodni, gyerek a bölcsiben' és a 'két éves, de még fél percre sem hagyta magára sosem' között, én nem tudom még, melyik leszek.) Az alábbi dal a legújabb lemezéről való, de ha még nem hallottuk a többit, akkor itt van például az egyik kedvencem, vagy itt a másik.
Jaj, máris sokkal jobban érzem magam. Mint amikor elvesznek a repülőn a csomagjaid a ruháiddal és aztán pár nap múlva utánad küldi a légitársaság. Ezer hála és köszönet.
Akkor akit még esetleg érdekel és nem találta meg magától: freeblog - wordpress konverter itt, freeblog - bloghu itt, Teodora írt pár hasznos tippet a freeblogról költöző népeknek itt, illetve távozók új címei összegyűjtve itt. Új környezetbe való sikeres beilleszkedéshez kulturális tréning itt.
Akkor ezúton üzenném az 1-es villamos azon pitiáner geci sofőrjeinek, akik a nyolchónapos terhes nő orra előtt 5 cm-rel csukják be a villamosajtót, hogy számukra egy külön bugyrot tartanak fenn a pokolban.