Tegnap meg már épp aggódtam, hogy úristen, nem fordul át a Lány, pedig már öt hónapos, mi lesz így, és akkor épp a szőnyegén fekvőtámaszozott, én meg a férjemmel beszélgettem, és amikor megint odanéztem, már a hátán feküdt. Adtam neki sütőtököt, amiből már szabad szemmel is látható mennyiséget (kb. egy negyed kávéskanál) nyelt le. Ezenkívül iszonyú cuki.
Valamint habszifon segítségével készítettem tejszínhabot a bioboltban vásárolt kókusztejszínből, hát ha láttatok már sci-fi-horrort űrlények undorító váladékával.