Szóval miután röpke soproni tartózkodásunk során a szokásos szívességeket tettük a családnak (el kell olvasni rokonok zárójelentését, le kell fordítani nekik dolgokat, beállítani a számítógépet, stb.), azon gondolkodtunk, milyen szakmát kellett volna választanunk a jelenlegiek helyett, illetve, hogy ha majd egyszer lesz gyerekünk, olyan pályára fogjuk bátorítani, ahol nem kell arra számítania, hogy segítségére váró rokonok ugrálnak a fején. Melyek ezek a szakmák? Nem az orvos és nem a programozó, az biztos. Semmilyen mesterember sem, és nagyon nyelveket sem tudhat. Valami olyan szakma kell, amelynek a képviselője nem rendelkezik olyasfajta hasznos tudással, amit szívességek formájában reálisan kérhet tőle a szomszéd vagy a rokon.
Ezeket tudtuk kitalálni:
1. Kaszkadőr.
2. Pornószínész.
3. Hárfaművész.
A férjem felvetette még a fagotthangolót, de szerintem egyrészt olyan nincs, másrészt sose lehet tudni, nem nősül-e be az ember egy fagottozó családba, akik utálnak hangolni, és akkor onnantól neked kell.