Lassan kezdek hozzászokni Budapesthez és már nem fáj annyira. Asszem nekem sohasem lenne szabad normális helyekre utazni, mert csak kikészülök. Komolyan, tök sok értelme volt a vasfüggönynek, meg hogy ötévente csak egyszer mehettél külföldre, én biztos sokkal kiegyensúlyozottabb lennék, ha azt hinném, hogy az univerzum egyetlen hatalmas keleteurópai nagyváros és mindenhol büdös, lábatlan koldusok kéregetnek a hetes buszon.
Jó, nem biztos.
Másrészt, nem akar valaki fizetni érte, hogy elutazzak a WPA (World PSychiatry Associaton) kongresszusára Buenos Airesbe és onnan liveblogoljak? Kiváló liveblogot írnék, pszichofarmakológia, genetika, pszichoterápia, bioetika, antipszichiátria, kávé, nyafogás, divatirányzatok a világ pszichiáternőinek öltözködésében, és más tudományos kalandok.
Na? Nem? Még van egy pár nap.