Rengeteg hátránya van annak, ha az ember elmúlt harminc, a fogorvosom szerint például minden nap ajándék, a múltkor a sminkes csaj pedig huszonöt percen keresztül beszélt rettenetes ráncokról és vízhiányos bőrről, ami már csak rosszabb lesz és sminkkel sem lehet eltakarni stb, de vitathatatlan és nyilvánvaló előnye például, hogy nyugodtan lehet ökörködni. Persze, lehet, hogy nem általános szabály, mindenesetre én tizen- meg huszonéves koromban úgy mentem bulizni, hogy igyekeztem jól, esetleg dögösen kinézni és vicces, nőies, ám egyben cool benyomást keltően viselkedni, ennek szerencsére vége. Valami ilyesmin elmélkedtem bölcsen, miközben Sarah Connornak* öltözve a kilencvenes évek magyar slágereire (mint például Hip Hop Boyz, ld cím) táncoltam a halott floridai rendőrnek, vörösiszap-katasztrófának és Hoffmann Rózsának öltözött barátaimmal, meg Batmannel és a fogorvostól jött lánnyal adtuk elő az immár hagyománnyá vált Macarena dance-t.
Lucia csinált levágott ujjra hasonlító sütiket meg véres agyat, a fiúk hoztak egy csomó jégkrémet meg fura japán édességet, és volt a belül véresnek imponáló muffin is, azt nem tudom, ki hozta. A kedvenc részem az volt, amikor kint dohányoztunk Batmannel, a Fekete Özveggyel és a Kékhal Állú Herceggel (aki néha érhetetlen módon fel-le vett egy sikolyálarcot), és arról beszéltünk, hogy vajon milyen zene, stílus vagy divat fémjelzi a 2000-2010-es évtizedet, amiről majd később is fel lehet ismerni, hogy ó, azok a '00-s évek. Eleinte a webkettőnullával, twitterrel meg multiplayer móddal jöttek, aztán előkerült a pápa, Fidel Castro meg a Ludditák, ekkor elkezdtem kiabálni, hogy stippistop, jövőre én öltözöm zombi Cseh Tamásnak, mire a férjem meg az L. nagyon hirtelen és nagyon röhögve improvizáltak valami kicsit követhetetlen freestyle rap-et arról, hogy a zombi, a Trabant kombi, a kombiné, Antigoné, anti-ganéj, és akkor azt mondtam nekik, hogy gyerekek, amit most csináltok, ahhoz a legtöbb embernek extasy-t kell szedni, ők pedig spontán azt felelték, hogy ami neked egy zacsi eki, az nekem az achie, öcsi.
Egyébként nagyon jó volt Sarah Connornak öltözni, pont úgy éreztem magam, mint pár évvel ezelőtt a hippi-jelmezben, hogy nem beöltözöm valaminek, csak felszabadítom az amúgy is bennem élő idegbeteg militarista akcióhősnőt, a többiek meg is dicsértek, hogy kongruens vagyok meg illik hozzám, csak azt a géppuskát tartom néha ügyetlenül. Olyannyira önmagamnak éreztem magam, hogy amikor odafelé útbaigazítást kértünk két csávótól, akkor pár másodpercig nem is értettem, miért röhögnek, és csak később esett le, hogy épp most lépett oda hozzájuk Batman meg Sarah Connor és kérdezték meg, hogy hol a Szezám utca.**
*Egy héttel ezelőtt, játékbolt.
isolde: - Jó napot, géppuskát szeretnék.
Néni: - Ott vannak.
isolde: - De itt csak fénykard van.
Néni: - Más fegyverünk nincsen.
**Az utcanevet személyiségi jogok miatt megváltoztattuk, de az eredeti is vicces.
