Amúgy épp az a helyzet, hogy most aztán tényleg összeomlik az egészségügy végre, mivel sokkal kevesebb pénzt szánnak rá az utolsó negyedévben, és már eddig is eléggé omladozott. Ennek megfelelően zöld szalagot tűzünk ki és zöld zászlót tesznek ki az egészségügyi intézmények, hátha ezzel rábírhatjuk a kormányt, hogy mégis több pénzt adjon. Mondjuk számomra nem teljesen világos, pontosan hogyan vesszük rá ezáltal, válságstábot hívnak össze vasárnap reggel a Parlamentben, hogy "basszus, gyerekek, ezek három napja zöld szalagot viselnek, ez így nem mehet tovább, tennünk kell valamit"? Legalább akkor tűztünk volna halálfejes zászlót, az mégis fenyegetőbb, meg jobban kifejezi a lényeget.
Persze, ha a zöld zászló nem hozza meg a kívánt eredményt, akkor rendes sztrájk is lesz, amikor csak a sürgős eseteket látják el, mondjuk ezt én még sosem láttam működni és nem is tudom elképzelni, pláne pszichiátrián. Bejön egy beteg, aki nincs akut veszélyeztető állapotban, akkor nem adunk neki gyógyszert, ezt még el tudom képzelni (bár némely esetekben borítékolható, hogy ha most nem adunk, akkor a jövő hétre nagy eséllyel sürgős esetté fog ez változni.) De beszélhetek a beteghez? Pszichoterápiás intervenciók? Mondhatom a pánikbetegnek, hogy "nyugodjon meg és lélegezzen mélyeket"? Vagy semmit sem mondhatok, csendben ülök? De ha csendben ülök, és csak meghallgatom, és attól jobban lesz, akkor sztrájktörő vagyok? Mondjuk én eleve nem tudok nemet mondani, szóval jobb, ha engem simán bezárnak a szobámba ezalatt az idő alatt. Jó, persze, most itt viccelődöm, de valóban nehezen elképzelhetőnek tartom ezt a valóságban.
Ha pedig ez sem működik, akkor az egészségügyi intézmények vezetői éhségsztrájkolni fognak, úgyhogy azt találgatjuk egy pár napja, hogy nálunk vajon ki fog éhségsztrájkolni, és hogyan. Izgalmas. Részemről nagyon kíváncsian várom a fejleményeket.
Update: Sulemia írt erről egy remek bejegyzést, itt van.