Ledaráltam az In Treatment* rendelkezésemre álló részeit, egy harántimpulzustól vezérelve levágattam a hajam a szomszédos plázában, napi 5x csepegtetek a szemembe, és mini cheesecake-et sütök.
Arany életem van.
* Iszonyú izgalmas sorozat különben, az ember nem is gondolná. Abban különbözik a valóságtól, hogy a valóságban nincs ennyi dráma, és a terapeuta meg a kliens nem minden pillanatban vitatkozik egymással, hanem az idő 90 %-ában baráti és bizalmas és egyetértő a hangulat, meg hogy a legtöbb általam ismert terapeutának azért jobb az önismerete / önreflexiója, mint Paulnak, Paul enyhén szólva nincs mindig a helyzet magaslatán, de végtére is Paul krízisben van.