Kaland, izgalom, megkaptam az opponensi véleményeket (phd), jövő kedden kell leadnom a válaszokat, önéletrajzot, meghívót, tézisfüzetet, ami egész barátságos határidő lenne, ha nem kellene közben dolgoznom, nem mennék holnap szemészhez a képzeletbeli hátsó üvegtestleválásommal (még nem biztos, hogy az, illetve, hogy van-e vele teendő, de a telefonba azt mondta lazán a Szemészlány, hogy "de ne izgulj, maximum meglézerezzük kicsit". Cool.), és ha nem mennénk pont ezen a hétvégén Hévízre üdülni.
De így legalább izgi, és magamnak kerestem a bajt, és most ugyan minden reális ok nélkül félek, de ez legalább ismerős, otthonos érzés. Úgyis olyan régen szorongtam már egy jót. Nem beszélve arról, hogy visszajött szabiról az időközben világhírre szert tett kettes számú témavezetőm, szóval van kihez fordulni.
Valamint úgy döntöttem, most egy hétig Suzanne Vega dalszövegidézetek lesznek a blogbejegyzéseim címei.