Tehát onnantól számítva, hogy belépek a bejárati ajtón, tusolással, hajmosással, hajszárítással és sminkkel együtt 45 perc alatt tudok hippinek öltözni jelmezes bulira, pusztán a ruhásszekrényből*, és aztán egész este örülök, hogy végre úgy vagyok felöltözve, ahogy jól érzem magam. Énekeltem egy kis Janis Joplint is még itthon készülődés közben, de a férjem bejött a szobába és felvonta a szemöldökét olyan stílusban, amitől gyorsan abbahagytam. (Van köztünk ez a hippi vs. rocker ősi ellentét.)
Mondjuk egy nyomorult peace-jelet sem találtam az egész lakásban, ez azért gondolom valamelyest annak a jele, hogy felnőttem.
Az érdeklődők kedvééert elmondom, hogy agnus rss-feednek öltözött, a férjem bloggernek (ez alkalomból átmenetileg elérhetővé tette a régi blogját és kettő darab bejegyzést is írt, de már elmúlt), az L. Kék Halálnak, alie Jack Sparrownak, lucia pedig halott menyasszonynak, de mégsem; és kb mindenről beszéltünk a pornótól a politikai blogokon keresztül az emberi lélekig.
*Nem teljesen igaz, mert kettő darab nyakláncot az alkalomra vettem a New Yorkerben.