A munkahelyemen, a hivatkozásokkal piszmogok, igen, éjszaka, szól ez az elektronikuszene, amit küldött az L.* Elég jó, hallgassuk. Eszembe jutott kb. egy órája Délkelet-Ázsia, nem is konkrét helyszín, hanem valami nehezen körülírható hangulat, zaj, por, az a fajta hőség, amilyet itthon sohasem érez az ember, az a tipikus illat a levegőben, korianderlevél és citromfű-íz és azok a pálcikára szúrt kis húsok és aprócska banánok és gyömbér. Az a pillanat, amikor kilépsz a légkondicionált bangkoki reptér ajtaján és hirtelen azt hiszed, hogy nem kapsz levegőt. Néha el tudok képzelni valamit olyan erősen, hogy az már majdnem mintha igazi lenne, hajszál híján. Csak éppen: nem az.
*Az volt, hogy többször is megkértem, hogy definiálja nekem az "elektronikus zene" kifejezést, de mindig elterelte a témát valami kutyákra, tudniillik, hogy annyiféle van és hogyan ragadhatnád meg egyetlen definícióval a kutya lényegét, amikor a palotapincsitől a pitbullig egészen különböző lények is idetartoznak, és hasztalanul emlegettem a "kutya" platóni ideáját, az sem vitt közelebb a megfejtéshez. Szóval, ha valaki elő tud hozakodni érvényes, frappáns, két mondatnál nem hosszabb definícióval, az ne habozzon. (Mármint az elektronikus zenére vagyok kíváncsi, de ha valaki a kutyáét tudja, tőlem az is jöhet.)