Már nem bírod elnyomni a fejedben beszélő narrátor(oka)t? Bizsereg az ujjad, ha billentyűzetet látsz? Boldog-boldogtalannak meséled félórákon át, hogy a szemközti néni odaszoktatja a galambokat a gangra? Nosza, nyomd meg a gombot és öntsd bele az éterbe, úgy, ahogy eddig szoktad."

A freeblogot asszem az ilyenekért szeretjük.
Meg kellene magyaráznom a szünet okát, gondolom, de legyen elég némi ködös képzavar, vagyis túl sok bosszúságot és/vagy frusztrációt okoztak az interneten tenyésző rosszindulat különféle formái. Meg kíváncsi is voltam, milyen lehet a Halandók élete, akik csak úgy léteznek egyik napról a másikra anélkül, hogy írnának róla. És tényleg más. Jó volt nagyon. Máskor is fogok szünetet tartani.
Majd lesznek linkek meg egyéb tartozékok, most viszont felkerekedem és elmegyek a macskáért. Egész nap egy üres macskakosárral közlekedtem, illetve nem, egy zöld póló volt benne, az emberek pedig próbáltak feltűnés nélkül bekukucskálni a rácson át, és rájönni, hogy vajon milyen egzotikus állat lehet a sötét sarokban meglapuló, zöld, összetekeredett rongydarabnak kinéző valami. Egyetlen járókelő bácsi szegezte nekem a kérdést szemtől szembe az árpád hídi aluljáróban: - Hát abba' meg mi van, pulikutya?