Meg még az volt, hogy amikor már a sokadik emailt írták a szerkesztőségtől, hogy azonnal küldjem el nekik az önéletrajzot, meg hogy mit jelent számomra az írás, és akkor eszembe jutott, amit a pszichológusom mondott*, és addig hisztiztem, amíg a pasim gyakorlatilag megírta helyettem. Talán különösnek tűnik, hogy valaki, akinek nemcsakhogy megjelenik a novellája puccos kötetben, valamint 3 éve blogol, képtelen egy nyamvadt önéletrajzot megírni, szerintem az lehetett, hogy amikor Főnökünk azt mondta, kérdezzem meg valakitől, hogyan kell önéletrajzot írni, abban a pillanatban fogott rajtam az átok, és most már mindörökre képtelen leszek rá. És fotó is lesz rólam a kötetben, amelyen művésznősen kilóg a melltartópántom.

* Hogy az a baj velem, hogy nem tudok jól támaszkodni a más emberekre, hanem egyedül akarom vinni a terheket.