Szépen kitaláltam ma ügyeletből hazafelé, hogy ha már óránként felébresztettek, legalább megveszem magamnak ezt a cd-t és ezt a könyvet *. Olyan régen vettem magamnak cd-t, szerintem amióta itt lakom, nem is vettem, ami több, mint egy év, könyvet meg szintén, legalább egy hete. Bementem egymás után négy könyvesboltba, ebből kettő zenebolt is egyben, míg végül sikerült megszereznem a cd-t az alexandra könyvesházban, a könyvről meg azt állítják, elfogyott, ami mondjuk különös, tekintve, hogy kb két napja jelent meg, és a többi könyvesboltba még meg sem érkezett. Persze, lehet, hogy csak egy darabot rendeltek, azt meg rögtön megvette magának a pultos kislány.
Nem tudom egyébként, miért tartom annyira rémisztően nyomasztónak az alexandra könyvesházat. Nem a nagy könyvesboltokról van szó, Londonban egy hetet is szívesen eltöltenék a Foylesban (valójában egy é tíz évet is). Nem a berendezés, mert az szép, színes, világos, szellős, és feng shui-szakértő nagyanyámmal ellentétben a könyvespolcok látványa sem kelt bennem leküzdhetetlen szorongást, de mégis: rossz a csí.
Bemegyek, és nem azt gondolom, hogy "istenem, mennyi könyv, bárcsak itt tölthetnék egy évet, vagy hazavihetném mindet", hanem hogy "jézusom, annyi itt a könyv, mint a szemét". túl sok könyv van a világon, nyomasztóan sok könyv. Annyira, hogy már az első emeleten eldöntöm, hogy soha nem fogok írni egyet sem, hiszen már így is sokkal, de sokkal több van, mint amennyi kéne, és nyomasztó és szorongáskeltő a mérhetetlen papír- és információhalmaz, a másodikon eldöntöm, hogy be nem teszem ide a lábamat többé, a harmadikon meg már az esőerdőkön gondolkodom, meg, hogy odakint fáznak a hajléktalanok, amikor itt ez a sok tüzelő.
Az mondjuk igaz, hogy a Foylessal ellentétben itt nem Yalom pszichoterápiás könyvei sorakoznak polchosszan, hanem a szakácskönyvek meg mindenféle ezoterikus könyvek meg színes albumok meg tiszakata. Elképzelhető, hogy nincs is baj a csí-vel, és nem annyira feng shui-médium vagyok, mint inkább sznob, de ez mit sem változtat a tényen, hogy a hely menekülésre késztet.

* Minden tiszteletem egyébként, komolyan: brainoiz tud úgy írni könyvekről, hogy azokat azonnal el akarom olvasni, és ez már a sokadik eset. Azt hiszem, egyedül a King Rat volt az, ami végül nem felelt meg a várakozásomnak.