- Én bármit képes vagyok elhinni - közölte a lány. - Még csak nem is sejted, mi mindent.
- Tényleg?
- Hiszek abban, ami igaz, hiszek abban, ami nem, és hiszek abban is, amiről senki sem tudja, igaz-e vagy sem. Hiszek a Mikulásban, a húsvéti nyúlban, Marilyn Monroeban, a Beatlesben és Elvisben. Hallgass ide - hiszek abban, hogy az emberek tökéletesíthetőek, a tudás végtelen, hogy a világot titkos bankárkartellek irányítják, a földet rendszeresen látogatják az idegenek, a szépek, akik úgy néznek ki, mint a ráncos lemurok, meg a csúnyák, akik teheneket boncolnak és el akarják venni tőlünk a vizet meg az asszonyokat. Hiszem, hogy a jövőnk egy nagy rakás szar és azt is hiszem, hogy állatira jó lesz, és egy napon visszatérnek az indián szellemek, és mindenkinek szétrúgják a seggét. Hiszem, hogy a férfiak valójában nagyra nőtt kisfiúk, akiknak komoly kommunikációs problémáik vannak, és hiszem, hogy azért nem lehet jót szexelni Amerikában, mert kezdenek eltűnni az autósmozik. Hiszem, hogy a politikusok erkölcstelen gazemberek, és még mindig hiszem, hogy ők a jobb alternatíva. Hiszek benne, hogy Kaliforniát el fogja nyelni a szökőár, Floridát meg elönti a téboly, a sok krokodil meg a mérgező hulladék. Hiszem, hogy az antibakteriális szappan megöli a test ellenálló rendszerét a kosszal és a betegségekkel szemben, ezért egy napon majd kipusztít minket a nátha, mint a Mars-lakókat a Világok harcában. Hiszem, hogy a múlt század két legnagyobb költője Edith Sitwell és Don Marquis, hogy a jade megkövesedett sárkánysperma, és hogy több ezer évvel ezelőtt, egy másik életemben félkarú szibériai sámán voltam. Hiszem, hogy az emberiség sorsa meg van írva a csillagokban. Hiszem, hogy kisgyermekkoromban jobb íze volt a nyalókának, és az aerodinamika elvei szerint egy dongó nem is tud repülni, hogy a fény hullám és részecske, hogy valahol, egy dobozban van egy macska, aki egyszerre élő és holt (de ha nem adnak neki enni, végül kétféleképpen halott macska lesz belőle), és hogy a világegyetem néhány csillaga milliárd évekkel idősebb magánál a világegyetemnél. Hiszek egy személyes istenben, aki törődik velem és aggódik értem és mindent lát. Hiszek egy személytelen istenben, aki mozgásba lendítette a világot, aztán elment bulizni a barátnőivel, és azt sem tudja, hogy a világon vagyok. Hiszek a közönyös káosz, háttérzaj és puszta szerencse uralta üres univerzumban. Hiszem, hogy akik szerint a szexet túlértékelik, még sosem csinálták jól. Hiszem, hogy az, aki állítása szerint érti, mi folyik a világban, az apró dolgokban is hazudni fog. Hiszek a tökéletes becsületességben, meg az értelmes társadalmi hazugságokban. Hiszem, hogy egy nőnek joga van dönteni, egy babának joga van élni, és az emberi élet ugyan szent, még sincsen gondom a halálbüntetéssel, ha az igazságszolgáltatás teljesen megbízható, és azt is hiszem, hogy csak egy idióta bízna meg az igazságszolgáltatásban. Hiszem, hogy az élet játék, az élet egy kegyetlen vicc, és az élet az, ami akkor történik, amikor élsz, és ennyi erővel akár élvezni is lehetne. - Kifulladva elhallgatott.

Neil Gaiman: Amerikai istenek. A jade tényleg megkövesedett sárkánysperma?

Futópadról nézni a Legyen Ön is milliomos!-t, miközben jóképű fiatalember méricskéli a pulzusodat, azért ennek is megvan a varázsa. Miután a kihízott ruhák kiszortírozása után nagyjából üres lett a szekrény, igen, megint, sokadszorra, de most igazi újéletkezdés van soron, ezúttal szívdöglesztő személyi edző közreműködésével. Igaz, hogy csak az első két alkalommal asszisztál a szenvedéseimhez, arra nincs pénzem, hogy tényleg személyi edzőt tartsak, meg azt hiszem, egy idő után zavarna is, hogy minden lépésemet lábemelésemet hozzáértő szemek figyelik. Az edzőmnek például van egy olyan kuncsaftja, akivel együtt szokott futni a szigeten: a pasi fut, liheg, gyötrődik, az edző pedig pénzt kap azért, hogy ha meg szeretne állni pihenni, akkor olyanokat mondjon, hogy namégegykicsit, dehogynembírod. Furcsák az emberek.
Én mindenesetre most úgy érzem magam, mint akit változatos középkori kínzóeszközökkel vallattak a tegnap éjszaka során.

És még: Kislány mai smse:
- Hogy hívják a gyakran ismétlődő szarvast?
- Refrén.

A Sin City remek film, sőt, mi több, megtekintését kötelezővé tenném az összes eddigi gagyi képregényadaptáció készítőjének. Nagyon szép látványvilágú, sajátos stílusú, groteszk, esetenként kissé beteg, ugyanakkor szellemes film, amiért érdemes volt hajnali háromig ébren maradni. Nagyon klassz, nézzétek meg.

Kvázi két óra múlva megnézük a Sin City címü filmet. Mindjárt elalszom. Mindig sejtettem, hogy normális emberek nem járnak éjféli premier elötti vetítésekre.
Végül is, addig még alhatok egyet.

Tegnap egész délután az esküvőmet tervezgettem. Reménykedem benne, hogy csak az időjárási fronttól kattantam meg, és hamarosan javulni fog az állapotom. Kiszámoltam, hány embert hívunk, mennyibe fog kerülni, és Sopron melyik hotelében vagy éttermében legyen. Mérlegeltem a varratott ruha, a kölcsönzött ruha, az élő zenekar, a dj, a bérelt limuzin, a sógor ladája, a menyasszonytánc, a rokonok, és az egyházi szertartás előnyeit, hátrányait, illetve költségeit. Sajnos mindezt szerencsétlen pasim díványán tettem, órákig, időnként erőfeszítéseket téve arra, hogy őt is bevonjam a beszélgetésbe. Szimpla egy év leforgása alatt ez lett belőlem. A valaha szeretőket tartó vad szingli, akihez éjfélkor is fel lehetett ugrani, akit szájon lehetett csókolni nőnapi virágcsokor ürügyén, aki utálta a kutyákat és a gyerekeket, aki el tudta képzelni az életét egy londoni drogambulancián*, aki többre tartotta az egyedüllétet, a reménytelen szerelmeket, az izgalmas kalandokat, és a könyveit holmi kapcsolatnál - lám, élettársa díványán esküvőjét tervezgeti.
Sic transit gloria mundi.
Klassz.

*Dolgozóként.

- Hé - mondta Árnyék. A madár megfordult, gyanakodva félrehajtotta a fejét és csillogó szeme Árnyékra meredt.
- Mondd, hogy "Soha már" - kérte Árnyék.
- Baszd meg - mondta a holló. Többé meg sem szólalt, amíg az erdőben voltak.

Neil Gaimannek javasolnám a "Világirodalom legszellemesebb holló-ember párbeszéde"-díjat.

Győr. Gratulálok. :-))

Beküldtem egy novellámat a Galaktikának, izgulás.

Pszichiáternő (belép az ajtón, köszönés helyett): - A puffasztott rizsbe hogyan teszik bele a levegőt?

Egyebekben még azt kell elmesélnem, hogy Neil Gaiman rajongó lettem. A Neverwhere óta kiolvastam a Tükör és füstöt, ami novelláskötet, és bár van benne néhány nem túl jó és néhány közepes írás is, azért a néhány zseniálisért érdemes volt elolvasni. Most meg az Amerikai isteneket olvasom, bár elég nagy és nehezen fér bele a retikülömbe.
Egy nagyon vicces, ám megható szituációban is részem volt: fekszünk a kanapén, olvasunk.
Én (köztudottan irodalomsznob) Neil Gaimantől a Tükör és füstöt, ami, ööö, fantasy-novellák gyűjteménye.
Pasim (köztudottan scifi/fantasy-rajongó) Máraitól A gyertyák csonkig égneket, ami keményfedeles irodalomféleség.
Ezt hívják szerelemnek.

Pasim egyébként remek cikkeket ír a sesblogon, például elkezdte thaiföldi útinaplónkat.
Ebsiknek pedig köszönjük a cicát :-))
És ha már linkelgetésnél tartunk: anneshirley-nek végre gyereke lesz, gratulálok!!

Akkor még egyszer: Alaine, kedvenc pszichológusnőm szeretné kiadni Ráday utca közvetlen közelében található, 37 nm-es, egyszobás, klassz kis lakását, mostantól. Akit érdekel, írjon nekem egy emailt.