Hű, a Partvidékiek még annál is rosszabb, mint gondoltam, rémisztően sablon, a stílusa meg szintén lapos és érdektelen. Kár, olyan jól néz ki. Most nem tudom, félbehagyjam-e, mert általában nem hagyok félbe könyvet, amit már elkezdtem, kivéve Kafkától A pert, meg egyszer azt a Sötételfes izét, de lehet, hogy A perhez csak túl fiatal voltam, a sötételfeshez meg túl öreg. Felvettem a kapcsolatot eküvőszervező céggel, akik amúgy a húgom barátnője és családja, jövő héten találkozunk velük. Na jó, a honlapjuk borzalmas, de nem honlapot akarok velük terveztetni végülis, csak annyit, hogy bekérjék az összes árajánlatot éttermektől, zenészektől, fotósoktól. Gondolom, a paphoz személyesen kell majd elmenni. Vicces lesz. 

Tegnap meg bankban voltam Öreganyámmal.
Nagymama: - Akkor most rajta van az augusztusi befizetés is?
Ügyintéző (fáradtan): - Igen, ahogy azt már tegnap is elmondtam.
- És akkor át tudjuk utalni idemegoda?
- Igen, ahogy azt tegnap megbeszéltük.
- És akkor pontosan mennyi van a számlán?
- Ahogy tegnap említettem, x forint.
- De tegnap nem ennyit mondott, hanem x-35 forintot!
- (sóhajt) Mert tegnap óta ráíródott 35 forint kamat.
Öreganyám: - Nézze, kisasszony, az öregasszonyok ilyenek. Ezt bele kell kalkulálni minden hasonló munkahelyen.
én: - Akkor végeztünk?
Ügyintéző: - Igen, viszlát.
Öreganyám: - Viszlát, jövőre megint jövünk!