"A Nagy Történeteknek az a titkuk, hogy nincsenek titkaik. A Nagy történeteket az ember már hallotta és újra hallani akarja őket. Ezekbe bárhol beléphet és kényelmesen elhelyezkedhet bennük. Nem csapják be izgalmakkal és megcsavart befejezésekkel. Nem lepik meg az előre nem láthatóval. Ugyanolyan ismerősek, mint a ház, amelyben lakik. Vagy szeretője bőrének illata. Tudja, hogy végződnek, mégis úgy hallgatja őket, mintha nem tudná. Ugyanúgy, ahogy tudja, hogy egy napon meghal, mégis úgy él, mintha nem tudná."
Arundhati Roy: Az Apró dolgok Istené-t olvasom (alie ajánlására). Olyan könyv, ami helyenként gyönyörű, máskor meg halálosan idegesítő. Különben meg a szokásos, lassan valóban passzolni fog a munkahelyemre a "bolondokháza" kifejezés.