Pénteken aztán elindultunk a Balatonra hősiesen. Háromnegyed hatkor a déliben már lehetett tudni, hogy nem érjük el a hatórás vonatot, mivel úgy kb kétszáz ember állt előttünk a sorban, akik közül néhányan egész iskolai évfolyamoknak vettek jegyet áfás számlával, ez pedig köztudottan blokkolja egy időre a jegyeladó néniket. Negyed hétkor kerültünk sorra, persze addigra valahogy az összes sor háromfőssé zsugorodott, de legalább időben felszálltunk a hétórás vonatra. Csak később szállt fel mellénk körülbelül harminc, egész úton hangosan éneklő német tinédzser, meg két nagyhangú, észosztó magyar fiatalember. Este kilenckor Balatonszéplakon zuhogó eső fogadott, elindultunk vacsizni, ahol először kaptam egy teljesen hideg hagymalevest, megkértem, hogy melegítség meg nekem, persze, ezek után akkor kaptam meg a második fogásnak kinézett halamat, amikor már mindenki a desszertnél tartott. Másnap ugyanúgy esett, a Palace disco pizzériájában reggeliztünk, a kávét és a narancslét akkor kaptam meg, amikor a velem egy asztalnál ülő kollégám már megette az ugyanakkor rendelt bolognai spagettit. Az üveges narancslémet a pincér valamiért nem nyitotta ki, úgyhogy utána kellett futnom egy sörnyitóért. Később minden malőr nélkül ettünk palacsintát, kicsit néztük a Veszprém Rallyet, sétáltunk Veszprém belvárosában, kávéztunk egy klassz kis helyen, ahol a pincérlány egy teljes üveg szénsavmentes ásványvizet öntött ránk. Veszprém szép hely amúgy. Este még sétáltunk a Balatonparton, belehallgattunk Mester Tamás koncertjébe, ami nem volt rossz, mivel nem saját számokat énekelt. Vasárnap reggel esett az eső, délig vártunk, aztán elindultunk a tizenkettő huszas vonatra, kiderült, hogy Széplakon nem, csak Siófokon áll meg, de fél órát késik, úgyhogy addig begyalogoltunk Siófokra (kb 2 km). Meglepetésünkre épp akkor indult onnan egy IC is Pestre, még nagyobb meglepetésünkre nem volt rá helyjegy, úgyhogy tizenhárom ötvenig vártunk a tizenkettő huszas vonatra a siófoki pályaudvaron, miközben elállt az eső, kisütött a nap, egyre melegebb lett, és tisztán látszott, hogy amint kitesszük a lábunkat, tökéletes lesz a strandidő. Végül megérkeztünk Pestre, vettünk dinnyét az intersparban és megettük a nappaliban.
Remélem, ez a hét egy fokkal többet tud.