Valamint felvázoltam a pasimnak az általam ideálisnak gondolt társadalom szerkezetét. Címszavakban: minden drog legális - szerintem ugyanis az önpusztításhoz való jogunk alapvető emberi jog. A társadalomnak nem feladata, hogy megtiltsa. Egyetlen törvényt fogadok el, azt viszont be kell tartani: 21 év alatt senki, sehol nem vehet drogot (a luxemburgiak megcsinálták a dohányzással, és működik). A társadalomnak az a feladata, hogy minden állampolgár számára biztosítsa azt a tudást, amelynek birtokában felelősen dönthet a droghasználatról, tehát komoly és a kormány által kivitelezett drogprevenció és ismeretterjesztés folyik. Tudta valaki például, hogy cannabis-használat esetén hatszorosára nő a schizophrenia veszélye? Ugye, hogy nem. És az információk birtokában mindenki érezze át, hogy a saját életéért ő a felelős. Ha dohányozni akar, tegye - de legyen vele tisztában, hogy esetleg tüdőrákot kap. Ha ki akar ugrani az ablakon, tegye - a gravitációról azért gondolom, mindenki hallott. Ha LSD-zni akar, tegye - de legyen vele tisztában, hogy a következményekért - ami lehet, hogy semmi, de lehet, hogy pszichózis - ő a felelős egyedül.
A pasimnak nem tetszett az utópia, én szimplán nem gondolom, hogy gyakorlatban megvalósítható lenne.
A vitaindító a Kendermag Egyesület akciója volt, én ugyanis azt gondolom, hogy oké, harcoljatok nyugodtan a kender legalizálása ellen, de csak azután, ha minden egyes állampolgárt elláttatok elegendő információval ahhoz, hogy felelősen dönthessen a használat felől. Ha az összes falusi bélabácsi pontosan tudja, hogy hogyan halnak meg a memóriáért felelős szemcsesejtek, és hányszorosára nő az elmebetegségek kockázata, akkor lehet ugrálni. De addig szerintem minden legalizálásért folyó akció káros és öncélú. És azt gondolom még, hogy ha hirtelen legalizálnánk a kendert, és az állam adót vetne ki rá, és haszna származna belőle, nagyon hirtelen eltűnnének a fűvel kapcsolatos prevenciós programok. Hány alkoholista van Magyarországon? Mennyi alkoholprevenciós program? Na ugye.