Kedd délután, Isolde szikrázó napsütésben száll fel a Györbe tartó vonatra. Szürkületkor már a Városban van. A Város augusztus óta mit sem veszített különös hangulatából, és Isolde úgy dönt, gyalog teszi meg a kórház felé vezetö csaknem félórás utat. Kabátján át- meg átsüvít a szél, mégis megáll egy pillanatra a vasúti felüljáró kellös közepén. A látvány leginkább szürreális: a Várost hó borítja. A fehér szönyeg bolyhai között összegabalyodva, szétválva, majd a végtelenben újra találkozva olajosan fénylö fekete sínpárok futnak; a szürkéskék ég alján hatalmas, bizarr rózsaszín tányér a felkelö telihold. Isolde megborzong, kabátját összébb húzva megszaporázza lépteit. Nem egyszer járt már errefelé, mégis valahogy idegennek érzi magát: Európa nagyvárosaiban sosem tévedt el, a Város egyforma utcái mégis újra meg újra zavarba hozzák. Kerülö úton jut el a kórházba.

Ugyanez történik a visszaúton is, a néptelen utcákon véletlenszerüen felbukkanó helyiektöl kell útbaigazítást kérnie, hogy visszataláljon a vasútállomásra. Gondolataiba merülve teszi meg a hosszú utat. Egy darabon fekete macska szalad nyomában, fel-feltünedezve a kerítések között, és Isolde arra gondol: nem, nem a barátja ez a Város, és nem az ellensége. Ittjártakor szinte sosem tért haza üres kézzel, mindig hozott magával valamit - valami örömtelit, vagy valami fájdalmasat. Gondolatban sorra veszi a Város ajándékait - egy pár fülbevaló, ami késöbb elveszett, majd megkerült egy kritikus éjszakán; el sem kezdödött és szomorú véget ért szerelmek; lakásának elözö tulajdonosa; barátok; egy festmény. Késésben van, mire a felüljáróhoz ér. Besötétedett, a Hold már magasan jár: most pontosan akkora és ugyanolyan sápadt sárga színü, mint a Városháza toronyórája, és eszébe jut a tavaszi nap, amikor fent járt a toronyban.

A peronon hideg van, a várakozó utasok lélegzete meglátszik a fagyos levegöben, és Isolde azon tünödik, úgy tünik, ezúttal üres kézzel hagyja el a Várost. A tetökröl szállingózó kósza hópelyheket kémlelve azonban váratlan ötlete támad. Titokzatos mosollyal elkap egy táncoló hópelyhet, majd tolvaj módjára, suttyomban a zsebébe rejti.

Szerda reggelre hó borítja Budapestet.