2004.11.19. 18:10 - címkék: - komment

Tegnap Niké nyomására megnéztük a Szeress, ha tudsz! című dvd-t, nagyon jó kis film, az a végén-összefutnak-a-szálak jellegű hollywood. Ne keverjük össze a Szeress, ha mersz!-szel, amely francia film és nem láttam. Az a szeresshatudsz, amelyikben Angelina Jolie kétszer is elmondja, hogy "speaking about love is like dancing about architecture."

Ma meg levizsgáztam, azaz végeztem korunk vívmányával, a diploma után kötelező két éves rezidensképzéssel (magyarul központi gyakornoki képzés). Remélhetőleg hozzátartozók többé nem kérdezik meg a névtáblám felé hadonászva, hogy "a rezidens az a cselédkönyves?". Most már teljes jogú szakorvosjelölt leszek, ami azonfelül, hogy aktuálisan rengeteg dokumentációval jár, még a béremben is változásokat okoz. Az alapfizetésem bruttó egyezerforinttal lesz kevesebb (don't ask, why), ellenben nem kapom tovább a havi bruttó tizenötezer lakhatási támogatást, ez így kb. a nettó százas értékhatárt súrolja. Azért egy idő után leugattam a kollégáimat a folyosón.
- ...és van egy volt osztálytársam, aki humánerőforrás-menedzser, és csak a körmét reszeli egész nap havi négyszázér...
- ...és a sógorom meg a vállalati autó meg az egésznapnemcsinálsemmit...
- ...a béla meg programozó, és egy millát visz haza, na jó, bruttóban....
- ...azt mondja nekem, hogy csak havi százhuszat keres a plázafagyizóban, fagyit árul, érted?....
- Nem tudom, mit sírtok, ti akartátok - szögezi le isolde ellentmondást nem tűrően, majd bátran állja a döbbent tekinteteket. A frusztrált kezdő orvosok nem tudják megcáfolni a nyilvánvaló tényt: valóban ők választották a szakmát. Miközben azok emlékeztetik magukat és egymást holmi szakmai elhivatottságra, isolde magában mosolyogva, észrevétlenül megérinti a milliomos programozó vőlegényétől kapott brilliánsgyűrűt. Na jó, nem.

2004.11.19. 17:38 - címkék: - komment
Odanézz.

2004.11.19. 17:36 - címkék: - komment

Történik: csütörtök délután. Hely: edzőterem, női öltöző. Szereplők: isolde; modortalan ifjú hölgy.

isolde (némán pakol öltözőszekrényébe, miközben az edzés alatti éhhalált megelőzendő, banános fitness szeletet majszol. fontos tudnivaló, hogy semmit nem evett még aznap.)
Modortalan Ifjú Hölgy: - Vammmmégegycsokiiiid???
isolde (körülnéz, de nincs más az öltözőben, a kérdés tehát neki szólt. jól megnézi a lányt, hátha ismeri, de nem.) - Csak ez az egy van.
M.I.H.: - Dekurvaéhesvagyoook....
isolde: - Itt vettem a büfében.
M.I.H. (közelebb jön): - Tényleg, lehet kapni? Muti, milyen csoki???
isolde: - Nem is csoki, hanem banános fitness szelet.
M.I.H. (még közelebb hajol isolde csokijához, hogy megnézze a tölteléket is) - Jéééé....Törhetekegydarabot, kösziiiii!! (mielőtt isolde feleszmélne, a fitness szelet fele az ismeretlen hölgy kezében, sőt mi több, szájában landol)
isolde (néz döbbenten az ebédje után)
M.I.H.: - Fuj, de szar!!! Fuj, ez nagggyooon szaaar!! Bleeee, bleeee, fuj, mi volt ebben????
isolde (amennyiben lehetséges, még döbbentebben néz)
M.I.H.: - Fuj, de rossz volt!!! Jézusom!!! Bleee!! (az ajtó felé indul) Na csá! (kimegy)

Tessék?? Tessék??? Vadidegen odajön, bazmeg, beleeszik a kajámba és pfujol?? Ráadásul annyira dühös voltam, hogy csak minősíthetetlenül bunkó tudtam volna lenni, azt meg nem akartam (a modortalanok ellen a bunkóság hatástalan fegyver, egyedül a higgadt cinizmus használ, de az épp nem volt megtöltve). Különben szerintem mániás fázisban volt, arra jellemző ez a kritikátlanság. Legközelebb látlak, bazmeg, mentőt hívok.

2004.11.17. 19:32 - címkék: - komment

Sőt mi több, kitöröltem az előző postot, mert eszembe jutott, hogy megfogadtam, hogy erről nem mesélek többet, és abba a nem túl lényeges dolgok is beletartoznak.

2004.11.17. 18:55 - címkék: - komment

Szóval sárga szoba, fehér plafon, kettő között csík; barackszínű-vagy-milyen konyha, fehér plafon, csík; rózsaszín fürdőszoba, rózsaszín plafon (és valami nagyon brutál pink vagy lila vécéülőkét fogok venni); két új küszöb; ajtó és ablak szigetelése; konyha szürke járólap; fürdőszoba fehér járólap. Több, mint két havi fizetésem. Jövő kedden kezdenek.
Amúgy meg szabin vagyok, ami azt jelenti, hogy folyamatosan rohangálok és ügyintézek (hazudok, mert a ma déli tizenkettő a fürdőkádban talált), meg edzeni járok. Most már igazán fogyhatnék valamit, ami azt illeti. Ráadásul biciklizés közben a fizika egy újabb érdekes csodáján voltam kénytelen elmélkedni, az edzőtermi gép ugyanis kiírja, mennyi kalóriát égetsz el. Szóval, oké, az is nehezen hihető, hogy ha elmész egy évre űrutazni, amikor hazajössz, itthon már eltelt ötven év, de jó, ezt még elhittem, sokan mondták. az is elég furcsának tűnik, hogy minél jobban közeledik a sebességed a fényéhez, annál jobban nő a tömeged, mert miért lesz valami nehezebb attól, hogy gyorsabb, de jó, oké, végülis Nobel-díjat adtak érte, legyen. De az, hogy huszonnégy perc megfeszített biciklizéssel, ami nyolc és fél kilométer, mindösszesen egy és fél konyakmeggy energiatartalmát bírom elégetni, na ezt nem, ezt már azért én sem veszem be.
Az előbb meg alapítványos megbeszélésen voltam, de már kezdek lehiggadni. Higgadásomat megelőző dührohamom előidézője az a buta, nagyon buta, és nagyon-nagyon rosszindulatú kedves középkorú hölgy, akivel együtt kényszerülök dolgozni (éhbérért, lelkesedésből). Semmi komoly, csak a szokásos formáját hozta, de én közben hangosan sziszegtem a fogaim között, hogy "megöllek, bazmeg, kinyírlak, nem bírom ki, megütöm". Persze, aztán kedvesen és értelmesen elbeszélgettem vele kedvesen és csendben végighallgattam, amit magyaráz. Brrrr. Csak nehogy buta, gonosz öregasszony legyek.
Görinek pedig még mindig a bal kezén az aranygyűrű.
isolde: - Mikor veszed már el?
Göri: - És veled mi újság?
isolde: - Vettem egy kalapot, ez az, tök jó, nem?
Göri (kissé nemtörődöm, lenéző hangsúllyal): - Jézusom, ilyen van a nagyapámnak.
Úgy örülök, hogy már nem vagyok a csaja, hogy csuda.

2004.11.16. 15:44 - címkék: - komment
Utoljára két hónapja láttam a lakást, egyszer, és csak én egyedül. Sokkal rosszabbra emlékeztem :-)))) Most szépen eladósodom a felújítás kapcsán, de sebaj. A szobám sárga, a konyhám (bár sokan lebeszéltek, de akkor is) világos terrakotta, a fürdőszobám pedig... nos, rózsaszín. Húgom egészen rádumált a pinkre, de a festő lebeszélt, pedig jól nézne ki a szürke csempével.
Lesz parkettacsiszolás is meg ablakszigetelés, és ma átírattam a gáz- és villanyszámlákat.
Hallott már valaki olyanról, hogy járólapot mintázó linóleummal burkolni le a konyhát? Elég olcsó, de nem tudom, mennyire lehet strapabíró vagy esztétikus.
Elújságoltam Kollégámnak, hogy vettem egy lakást, meglepődött, kikérdezett a részletek felől, és örült velem, az meg mit sem rontott a dolog szépségén, hogy már vagy tizenötször elújságoltam neki: amikor megtaláltam, amikor aláírtam az adásvételi szerződést, satöbbi, és mindig elmeséltem a paramétereket. Nem a memóriájáért szeretjük.

Facebook oldaldoboz

Olvasok is

Írj nekem levelet

Köszönöm

Extra köszönet

A designt a Yummie médiaügynökség szállította


süti beállítások módosítása