Ja igen, a flow. A flow egy bizonyos tudatállapot: az, amikor annyira leköt az, amit éppen csinálsz, hogy teljesen elfelejted, hány óra van, és elkésel a fodrásztól/odaégeted a spagettit. Ilyesmi főleg sportolás és művészeti alkotótevékenység folyamán szokott fellépni embereknél, de Csíkszentmihályi Mihály szerint szinte bármely cselekedet során elérhetjük. A lényeg az, hogy képességeink bizonyosfajta arányban álljanak az elvégzendő feladat nehézségével, amely feladatnak végén valamilyen cél is van (bár Madách szerint "a cél halál", de ezt hagyjuk). A dilettáns laikus béna magyarázkodása helyett hadd idézzem a flow felfedezőjének önnön szavait:

"...vagyis az a jelenség, amikor annyira feloldódunk egy tevékenységben, hogy minden más eltörpül mellette, az élmény maga lesz olyan élvezetes, hogy a tevékenységet folytatni akarjuk, pusztán magáért." és "az a jelenség, amikor tudatunk harmonikusan rendezett."
Még csak a 27. oldalon tartok különben, még nem váltottam meg a világot, de csak idő kérdése.