El kéne már mennem egyszer tüntetni, csak hát sajnos végtelenül szkeptikus vagyok az ilyesmik hatásfokával kapcsolatban. Mikor volt olyan, hogy az utcára vonult sok ember, és attól a fennálló rend megijedt és visszakozott? Nem tudom elképzelni, hogy odamegyek a kis táblámmal a valahova, és akkor majd rájön a kormány, hogy áá, igazatok van, a nép nem így akarja, hát akkor nem építjük be a városligetet / zárjuk be a népszabit / egyéb, tetszőleges bármilyen oldali ügy. Pedig pont a rendszerváltáskor voltam tizenéves, épp ellenkezően kéne gondolkodnom. Én kérek elnézést. Csak hát szerintem a rendszerváltás inkább nemzetközi politikai folyamatoknak volt köszönhető, mintsem a népakaratnak. Vagy hogy érvénytelenül népszavaz a nép, so what, akkor is ugyanaz lesz. Csak illúzió, hogy tettél valamit.
Különben is azt gondolom, hogy van Magyarországon egy ilyen össznépi szindróma, hogy nem nagyon tudtunk mit kezdeni a demokráciával: mint amikor kijön az ember a börtönből, de a szabad világban már nem bír beilleszkedni, túl bonyolult, túl sok készség hiányzik, nem lehet tudni, ki az ellenség, és akkor elkövet inkább valami piti bűntényt, hogy visszakerülhessen a börtönbe, tudjátok, mint a Remény rabjaiban a Morgan Freeman. Legyen már egy rendes diktatúra és akkor végre megint tudni fogjuk, kitől kell félni és ki tehet mindenről. És vége lesz annak az idegesítő hülyeségnek is, hogy az egyik újság ezt írja, a másik meg a totál ellenkezőjét.
Szóval végtelenül pesszimista vagyok ebben a tekintetben, csak azért gondolom, hogy el kellene menni, mert majd mit mondok, amikor az unokáim jönnek a kis diktafonjukkal és megkérdezik, hogy és nagyi, te mit csináltál, amikor a történelmi események zajlottak? Mondjuk amikor tankokkal megostromolták az akármit tőletek két utcányira? Otthon netezgettem, fiam, meg átültettem a cikláment.
Egyébként, ha már itt tartunk, a világ megváltoztatását illetően a mikrokörnyezetben hiszek, hogy a saját kis életteremben tudok megváltoztatni kis dolgokat, a saját ismerőseimet tudom meggyőzni dolgokról, a saját fámat nem kivágni és a saját szemetemet szelektíven gyűjteni, de a nők állítólag ilyenek.