Soon oh soon the light pass within

2013.02.19. 18:46 - címkék: - 10 komment

Amúgy az normális, hogy pár hete átlag napi kétszer megnézem az időkép 30 napos előrejelzését, csak azért, hogy láthassam a március elejéhez rajzolt napocskákat, és kedvtelve elgyönyörködjek a 12 C-okban? Valamelyik nap még 14 C-ot is láttam, de mostanra sajnos eltűnt az ábráról. És időben kitavaszodik-e ahhoz, hogy még rám jöjjön a piros ballonkabátom? Elég necces, most próbáltam fel, épphogy be lehet gombolni.

Amúgy azt mondta ma az orvosom, hogy egy-másfél héttel előbbre tart méreteiben a magzat, azaz lehet, hogy nagy lesz, vagy az is lehet, hogy előbb születik. Úgyhogy máris megijedtem 1. a szüléstől, mert én egy 3 kg-s magzat hüvelyi úton történő megszülésére gondoltam, nem egy ötkilóséra, 2. ha előbb jön, akkor ááááá!!! Még semmi nincs kész!!! Mindegy, már csak pár napot dolgozom, aztán semmi mást nem fogok csinálni, mint gondozom a várandósságomat*, vásárolok, rendezgetek, begyűjtöm a kölcsöncuccokat és elolvasom a vonatkozó szakirodalmat. Ja, meg kimosom a rugdalózókat hetente, úgy hallottam, ez a szokás.

A magzat méretét egyébként főleg az anyai elhízás vagy cukorbetegség emeli, nekem egyikem sincs; valamint a genetika, azaz ha nagy méretűek a szülők, akkor nagyobb eséllyel lesz nagyobb méretű a gyermekük is, olyanom van, mármint egy nagyméretű férjem; és még a magzatvédő multivitaminok, de abból egy dobozzal szedtem be összesen a terhességem alatt, mert nem tudtam eldönteni, attól van-e hányingerem vagy nem. Jó, most 1800 g szegény, szóval azért nem kellene egyből óriásbébinek neveznem.

*A babavárás határtalan lehetőségeket nyújt a modorosságra, ezt is nemrég tanultam.

Facebook oldaldoboz

Olvasok is

Írj nekem levelet

Köszönöm

Extra köszönet

A designt a Yummie médiaügynökség szállította