Jó ügy

2012.05.10. 21:53 - címkék: -

Hát, nem hiszem, hogy a WWF-es übercuki hiúzkölykökkel tudnék versenyezni, de azért elmondom, hogy küldjétek az adó 1%-át a soproni Központi Bányászati Múzeumnak. Tavaly is majdnem be kellett zárni, mert nem volt pénz, ez így nem mehet tovább.

Nem az a kérdés, hogy mi a kérdés

2012.05.10. 19:25 - címkék: -

Jól van, nem bírom tovább, válaszolnom kell a keresőkifejezések között felbukkanó kérdésekre, nem bírom tudatlanságban hagyni a népeket, meg néha annyira jó kérdések vannak. Az utóbbi néhány (kb. 2) hétben ezekkel találtatok az oldalamra.

1. Tudomány-e a pszichiátria?

Nem, ezt így nem mondanám. A pszichiátria az egészségügynek egy ága, amelynek a tudományos hátterét az idegtudományok, a pszichológia, az antropológia és a szociológia, valamint a farmakológia és neurobiológia nyújtják. Hangsúlyoznám, hogy ez nem szükségszerűen azt jelenti, hogy a pszichiátria tudománytalan, hanem hogy több tudományterület eredményeit integrálja a rászorulók érdekében. (Ööö, egy ideális világban.) Természetesen ettől eltérő nézetekkel is találkozhatunk, de az csak egy érdekes elméleti vita, hogy akkor most önálló tudományterület-e a pszichiátria, vagy sem. Ha arra vonatkozott a kérdés, hogy úgy általánosságban van-e némi tudományos megalapozottsága, akkor igen, van valamennyi.

2. Van-e még szén Brennbergben?

Van. A brennbergi feketekőszén-kitermelésből először azért vettek vissza, mert a bánya "átlóg" Ausztriába. Egyébként "papíron" emiatt nem kellett volna leállítani, mert egy 1928-as államközi szerződés 1967-ig engedélyezte a brennbergi bányaigazgatóságnak az osztrák területen folyó szénkitermelést. Mondjuk, nem tudom elképzelni, hogyan lett volna kivitelezhető ez a gyakorlatban, 1956-tól 1989-ig a vasfüggöny kellős közepén azért nehéz lett volna nyugodtan melózni. A hidegháború idején túl kockázatos lehetett egy virágzó, forgalmas település 1 méterre a nyugati határtól.
A másik lehetséges ok, hogy az ötvenes évek óta már nem éri meg feketeszénből nyerni az energiát, mert ugyanannyi befektetéssel sokkal több energiát lehet nyerni pl. kőolajból, ezért a szénkitermelés már nem volt gazdaságos.
A bányát 1952-ben zárták be, azzal az indokkal, hogy veszteséges, nem tud naponta annyi szenet kitermelni, hogy az gazdaságos legyen. A brennbergi bánya vezetősége azon az állásponton volt, hogy ez mondvacsinált indok, de hiába. 1956-ban egy rövid időre ismét megpróbálták beindítani a bányát, de egy ponton mélyíteni kellett volna és nem volt meg a bányamélyítéshez megfelelő felszerelésük. 1959-ben végleg bezárták.
A brennbergiek egyértelműen politikai okokat feltételeznek a bánya bezárásának hátterében, amivel hajlamos vagyok egyetérteni, habár halvány fogalmam sincs, anyagilag mennyire éri meg szenet bányászni manapság.
Ha arra vonatkozott a kérdés, hogy lehet-e zuzmólenyomatos széndarabkákat találni a felszínen, vagy hogy ha tüzet raksz, kigyullad-e a hegy, akkor a válasz nem. A szén a föld alatt van. Gyanítom, hogy azt a szenet már senki sem fogja kibányászni, mivel ma már természetvédelmi terület és az első munkagépek érkezésekor már greenpeace-esek láncolnák magukat a fákhoz. Akkor már sokkal jobban megéri aszteroidákon bányászni.

3. Hogyan írjunk tudományos cikket?

Elmondom, természettudományos cikket saját kutatásból hogyan kell írni, más tudományhoz nem értek. Először is kitaláljuk, melyik lapba küldjük, és megnézzük a szerzői útmutatót: sok lap korlátozza pl. a szavak számát, valamint az ábrák, táblázatok számát, és nehogy túl sokat írjunk, amiből utólag kell kihúzni, az rettenetes lenne. Ezután megnyitsz egy Word dokumentumot és elnevezed a file-t. Kétféle iskola létezik, akik írnak előtte vázlatot, és akik nem. Akármelyiket is választod, négy részt kell megírni az alábbi sorrendben.
1. Először megírod a Methods (Módszerek) részt, mert az a legkönnyebb és máris sikerélményed van.
2. Ezután megcsinálod az adatokból a táblázatokat és ábrákat, és segítségükkel megírod a Results (Eredmények) részt.
3. Ezután megírod az Introductiont (Bevezetés). Ehhez már ismerni kell a téma irodalmát, de adottnak vettem, hogy azt már előzőleg áttekintettük. Az Introduction a következő részekből áll. Ismertetjük a téma irodalmát: miért fontos ez a téma (hányan halnak meg adott betegségben évente és hány dollárt költünk a kezelésére hasztalanul stb.). Az eddigi kutatások, például Isolde és mtsai miket találtak eddig a probléma megoldására. A fentieket áttekintve mi az, ami még rettenetesen hiányzik a megnyugtató megoldáshoz, de nem baj, mert mi pont ezt kutatjuk. A Bevezetés utolsó bekezdése a hipotézis, amiben összefoglaljuk, milyen kérdést tettünk és és milyen eredményeket várunk.
4. Ha már ezt is megírtuk, akkor jön a legnehezebb rész, a Discussion (Megbeszélés), amelyben leírjuk a fő eredményeinket (ide már nem írunk számokat, az a Results-ba kerül, csak a lényeget), levonjuk belőle a következtetéseket, valamint összehasonlítjuk eredményeinket az eddigi szakirodalommal (amit már ismerünk). Ha nagyon más jött ki, el kell magyaráznunk, mi lehet ennek az oka. A legvégén összefoglaljuk a vizsgálatunk limitációit, a következtetéseinket, és esetleg jövőbeli kutatási irányokat fogalmazhatunk meg.

Körülbelül 500 természettudományos cikk elolvasása után lesz az ember képes maga is megírni egyet, viszont akkor már tutira, úgyhogy ehhez mérten tervezzünk. Tudományos cikket kizárólag dupla sorközzel, 12-es Times New Roman, ritkábban Arial betűmérettel lehetséges írni, másképp nem működik. Természetesen léteznek review- (összefoglaló) cikkek és bölcsészettudományi értekezések is, de ezzel terjedelmi korlátok miatt nem foglalkozunk. A témában megkerülhetetlen szakirodalom, melynek ismerte enélkül gyakorlatilag lehetetlen tudományos igényű munkát végezni, Ezésez Géza kézikönyve, melynek Cikkírás alfejezete elérhető itt.

4. Mit rajzoljak a fogorvosomnak?

Egy nagyon élethű húszezrest? Amúgy attól függően, hogy hány éves vagy és mennyire tudsz rajzolni, szerintem fogtündért vagy valami dark és bizarr sokfogú szörnyet. Esetleg dark és bizarr sokfogú fogtündért. Na jó, virágot.

5. Joan Madou prosti?

Nem, legalábbis a szó klasszikus értelmében semmiképp. Joan Madou, aki egyébként A Diadalív árnyékában című Remarque-regény főszereplőnője, foglalkozására nézve színésznő és énekesnő. Részben ebből adódóan azért feltehetőleg van egy csomó pasija, bár többnyire (de nem mindig) egyszerre csak egy. Ezek közül van olyan, amelyikbe szerelmes, tényleg, igazából, és van olyan, akibe valószínűleg annyira nem szerelmes, viszont pénzes pasas, aki ékszereket vesz neki és autón furikázza és jól tartja. Joan Madou inkább az a fajta nő, akit az érzelmei vezérelnek, és ettől kiszámíthatatlan és csodálatos, és néha hazudik, máskor meg saját magának hazudik, és mindezt a II. világháború előtti Párizsban. Az a nő, akit nem tudsz megtartani, mert szabadnak született és akinek azért lekevernél két kurva nagy pofont, ha nem lenne olyan gyönyörű. A Diadalív árnyékában egy romantikus regény, a szerelemről szól, meg a háborúról, nácikról, emigránsokról, pénzről és a bosszúról, de legfőképpen mégiscsak a szerelemről, valamint egyfolytában calvadost isznak benne. Huszonéves koromban a kedvenc könyvem volt, nem tudom, ma olvasva milyen lenne.

6. Isolde hol pszichiáter?

Sosem kaptok el élve.

7. Miért beszélek túl sokat?

Hát nem tudom. Nincs blogod? Hadd idézzek akkor egy klasszikust.
"Már nem bírod elnyomni a fejedben beszélő narrátor(oka)t? Bizsereg az ujjad, ha billentyűzetet látsz? Boldog-boldogtalannak meséled félórákon át, hogy a szemközti néni odaszoktatja a galambokat a gangra? Nosza, nyomd meg a gombot és öntsd bele az éterbe."

8. Mikor nyílik a hárs?

"Júniusest, a hárs jó illatot lehel / oly édes a lég, hogy pillád le-le zárod /zajjal rebben a szél, hisz a város közel / kocsmaszagot sodor és venyigevirágot." Rimbaud szerint tehát júniusban nyílik. A valóság is közel áll ehhez: míg a nagylevelű hárs május végén-június elején, addig a kislevelű hárs június közepén-végén nyílik. Mindkettő gyógyhatású és finom, teához, szörphöz a szezon elején kell gyűjteni, mert akkor a jó. Eszter már tavaly főzött szörpöt (május végén-június elején), és én is fogok idén, ha találok valami rendes helyen lévő hársfát.

Facebook oldaldoboz

Olvasok is

Írj nekem levelet

Köszönöm

Extra köszönet

A designt a Yummie médiaügynökség szállította