Nátha, életfelfogás

2008.10.08. 16:51 - címkék: - 1 komment

Azt tudom csak mondani, hogy borzasztóan náthás vagyok, és mivel férfiagyam van, látványosan szenvedek is miatta. Cetebe, Algopirin, Neo-Citran, kamillatea, Hohes C, Ca-pezsgőtabletta, lándzsás útifű és Echinacea-csepp kombinációval gyógyítom magam, és a kollégáim két napja azon röhögnek, hogy időnként körbenézek, majd feltűnés nélkül előhúzok a köpenyem zsebéből egy gyanús kis barna üvegcsét, öntök belőle a teámba, majd gyorsan a zsebembe csúsztatom ismét, és hiába erősködöm, hogy nem rum vagy folyékony LSD, hanem az Echinacea cseppem.

Különben semmi extra, szerintem vissza lehet lapozni tavaly októberemhez, gondolom, ugyanitt tartottam akkor is, épp túl sok dolgot csinálok, ezért a végén csak azokra nem marad időm, amik fontosak és/vagy amiket szeretek. Például sportolni, pedig nyáron, amikor edzőterembe jártam, annyira jól néztem ki, hogy az egyik kolléganőm most mondta, hogy azt hitte, terhes vagyok, ti. hogy sugárzott belőlem a nyugodt derű és a jövőbe vetett hit (de aztán kiderült, hogy ő terhes). Szóval egy bizonyos határig én nagyon szeretem ezt a tevékeny, sokoldalú életstílust, de most éppen nem. Azon gondolkodtam valamelyik nap, hogy tulajdonképpen meg kéne változtatnom a blogom alcímét, mert a főleg nyafogás már nem fejezi ki oly híven az egyéniségemet, mint annakelőtte, hiszen milyen asszertív, életvidám, tevékeny, a nehéz élethelyzetekre humorral, ám kitartással reagáló optimista lett belőlem, de talán mégsem kellene ezt elsietni.

Nem tudok épkézláb dolgokat írni úgy, hogy csak a számon kapok levegőt, ez van.

Facebook oldaldoboz

Olvasok is

Írj nekem levelet

Köszönöm

Extra köszönet

A designt a Yummie médiaügynökség szállította