Csip-csirip

2006.12.02. 11:34 - címkék: - 2 komment
Alapvetően azt gondolom egyébként, hogy engem mindig túl nagy kihívások elé állít az élet. Középiskolás koromban olyan állást szerettem volna, ahol elég, ha az ember álmodozik és néha belekortyol a teájába, és az életben csupán az jelenti a változatosságot és az izgalmat, hogy milyen fajta a tea. Persze, erre általában olyankor figyelek fel, amikor már késő, például amikor 20 évesen másnap előadást kell tartanom Stockholmban miniszteri konferencián, vagy amikor 29 éves fejjel statisztikából kell vizsgáznom a jövő héten, vagy amikor síléccel a lábamon találom magam egy hegyen, pedig sose akartam síelni, és egyáltalán, hogy kerültem én ide, és akkor mindig rá kell jönnöm, hogy tulajdonképpen én kerestem magamnak a bajt. Senki nem akadályozta meg erőszakkal, hogy eladó legyek egy eldugott soproni könyvesboltban, vegyek az első fizetésemből egy teafőzőt, és az első bekezdésben leírt módon éldegéljek.
Ilyenkor mindig rájövök, hogy az a probléma, hogy túl okosnak/talpraesettnek hiszem magam, és nagyarcúan jelentkezem mondjuk a phD képzésbe, aztán csodálkozom, amikor kiderül, hogy előadnom kell, statisztikából vizsgázni, meg cikket írni nemzetközi szaklapba, holott én tulajdonképpen nem vagyok ehhez elég okos/talpraesett.
De nyugalom, rátérek a lényegre. Arról van szó, hogy azt képzelem magamról, hogy jól főzök, és (jó, leszámítva a sztrapacskát) eddig nem is bizonyosodott be az ellenkezője. Ellenben a múlt héten kaptam karácsonyi ajándék gyanánt egy betegemtől egy bazinagy fagyott csibemadarat, egészben*, ráadásul látszik rajta, hogy ez nem az a jó kis puha húsú génkezelt broilercsirke, hanem az ősi, udvaronkapirgáló fenevad (volt életében). Elhatároztam, hogy ma készítem el, mivel csak jövő héten kapunk fizetést, le vagyunk égve, tehát a rendelkezésre álló anyagból kell dolgozni. Eddig a következőket csináltam:
1. Fogtam a csibemadarat és felolvadás céljából a mosogatóba helyeztem két koszos kávésbögre mellé.
2. Bepötyögtem a google-be, hogy egészben sült csirke, és kiválasztottam a találatok közül a leghitelesebbnek tűnőt.
3. Kiírtam egy cetlire azt a 3 hozzávalót, ami nincs itthon (tejszín, citrom, parmezán)
4. Megírtam ezt a blogbejegyzést.
Itt tartunk most. A terv a következő: lemegyek a boltba a fentieket beszerzendő, addig a csirke remélhetőleg kellemesen felenged a kávésbögrék társaságában. Gyanítom persze, hogy egy hét se lenne erre elég, bármilyen kedves, közvetlen bögrék is azok, úgyhogy majd ha hazajöttem, olvasztom tovább a mikróban. Ezután lege artis elkészítem a remek egészben sült csirke parmezános sült krumplivalt, majd beszámolok kalandjaimról ugyanitt.

*Általában egyébként nem kapok ilyesmit, csak néha bonbont vagy virágot, de az egyik kolléganőm egyszer kapott két frissen leölt és megnyúzott fácánt. 

Facebook oldaldoboz

Olvasok is

Írj nekem levelet

Köszönöm

Extra köszönet

A designt a Yummie médiaügynökség szállította