2006.01.04. 13:27 - címkék: -
Pennebaker: Rejtett érzelmeink c. könyvét választottam a stócból. (Eddig akármit kérdeztem az itteni kollégáktól, a kezembe nyomtak egy könyvet, úgyhogy lassan be kéne fogni a számat.) Arról szól, hogy naplót kell írni, mert ha az ember leírja legbensőbb érzelmeit, akkor nemcsak lelkileg lesz egészségesebb, de javul az asztmája, a magas vérnyomása, nő a T-limfocitaszáma, és nagyobb eséllyel kap új állást vagy házasodik meg. 
Több fontos kitétele van az efféle írásnak: csak akkor használ, ha valóban legbensőbb érzelmeinket írjuk le; nem valaki másnak írjuk, hanem csak és kizárólag magunknak; nem kell félnünk attól, hogy illetéktelen kezekbe kerül.
Ennyit a blogolásról, ugye. Nem hiszem, hogy sokáig képes az ember "legbensőbb érzelmekről", nem "valakinek", illetve úgy blogot írni, hogy az biztosan titokban marad az ismerősei előtt. Vicces módon az 1990-ben íródott könyv negyedik mondata mégis a következő: "Az emberek óriási hányada osztja meg legbensőbb gondolatait és érzéseit titkos naplójával, miközben a legjobb barátai előtt is rejtve tartja személyes oldalát."
Egyébként az egész könyv a fenti elméletet alátámasztó kutatásokat mesél el, egy amerikai bestselleríró stílusában. "Amint levettük a vért, be kellett csomagulnunk, majd lóhalálában rohantunk a reptérre, hogy elérjük az ohiói Columbusba tartó utolsó gépet. Amikor a vérminták odaérkeztek, a laboratórium munkatársai éjt nappallá téve dolgoztak rajtuk, mi pedig szorongva vártuk az eredményt." Szórakoztató.

Egyébként 13 év naplóírás, majd 3 év blogolás után alátámaszthatom a szerző nézeteit. A naplóírás terápia, a blogírás hobbi. Menjetek naplót írni.

Facebook oldaldoboz

Olvasok is

Írj nekem levelet

Köszönöm

Extra köszönet

A designt a Yummie médiaügynökség szállította