Új életet kezdtem megint, ezúttal a szokásos stuff (diéta, nemdohányzás, kevesebb kávé, fitness) mellett omega-3 zsírsavat is szedek, mert leendő kollégám, egyébként filozófus, rádumált.* Egyes vizsgálatok szerint ugyanis a japán nőknek azért nincs szülés utáni depressziójuk, mert sok halat esznek, és abban teng túl az omega-3 zsírsav (más irányzatok képviselői fenti jelenséget a távolkeleti, támogatóbb családszerkezet javára írják, de most nem mennék bele a biológiai és a pszichoterápiás szemlélet ősi küzdelmébe). Nem vagyok terhes (még), de azért gondoltam, előzzük meg a téli depressziót omega-3 zsírsavval. Ha pedig valaki azt gondolná, hogy ugyanennyi erővel megehetnék mindennap tíz deka halat, annak természetesen igaza van, de most komolyan, ki eszik meg minden nap tíz deka halat? Meg még azzal a gondolattal játszom, hogy befizetek a Béres Alexandra kajaküldő szolgálatának szénhidrátszegény menüjére, de ezt még nem határoztam el teljesen, mivel furcsa nevű ételek szerepelnek az étlapon. Az újéletkezdés persze ilyenkor, ügyeletben a leggázosabb, mivel a nővérek minden egyes osztályon kávéval csokival, cigarettával, és jelen esetben még almás sütivel is kínálgatnak. Remélem, ma már nem fog történni semmi, és nem kell kimennem a szobámból, itt pedig csak egy banán van és fél üveg répás-narancsos joghurtital.

* Dumált már rá filozófus omega-3-zsírsavak szedésére? Na ugye.