Valamelyik nap meg kitaláltam, hogy churros-t akarok azonnal enni, ezt persze foghatjuk a terhességre is, mármint a kívánósságot, bár valójában én mindig is ilyen voltam, valahonnan támad egy harántimpulzusom, hogy toszkán csirkemellet akarok enni, és akkor pár napon belül szerzek vagy sütök. Ilyesmi. Csakhogy a churros-t nehéz megsütni, megtölteni pedig megfelelő eszköz nélkül lehetetlen (a spanyolok nem is töltik, de nekem csokis kell!), és az én churrosom egyébként is legyen zacskóban és büféablakon keresztül adják oda. Hosszas és kimerítő in vitro és in vivo (= az interneten és a fizikai valóságban történt) keresgélést követően arra jutottam, hogy Budapesten nem lehet churros-t kapni. A Mechwart ligetnél lévő büfének új tulaja van, csak palacsintát süt, az Olé! pedig csak fesztiválokon árul, tehát legközelebb talán a Volt-fesztivál az esélyes, majd vessetek meg, amikor két és fél hónapos csecsemőmet nagyszülőkre hagyva, esetleg a hátamra kötve kirohanok a Voltra egy churros-ért. A neten találtam még két címet, amit személyesen nem csekkoltam le, a Deák Ferenc utcában, illetve Szentendrén, de mindegyikről 2010-ben írtak utoljára, szóval sok reményt nem fűzök hozzájuk.
Ezenfelül még azzal szembesültem, hogy nem lehet itthon Dr. Martens Dubbin cipőápolót kapni, csak a másik fajtát, amit nem szeretek, és sem a Martens, sem az Amazon nem szállít ilyet Magyarországra. Kénytelen voltam megkérni két, épp Londonba készülő kolléganőmet, hogy hozzanak, remélem, hoznak. Tudom, hogy mással is bekenheti az ember a bakancsait, de én sznob vagyok és egyébként is ez vált be legjobban, vízlepergető is meg minden.
Tisztára keleteurópában érzem magam. Ráadásul nincs egy normális hazai blogszolgáltató sem. Most komolyan, mi lesz a következő? Sorban állunk a banánért? Le kell fizetni valakit, ha mintás csempét akarsz? Írjatok emailt, ha tudtok valahol churros-t.