Különben jól vagyok, bár kissé déjávu-m van, ugyanazok a dolgok történnek, hétfő van, eső, november, dolgozom, cigizünk a konyhában, nincs pénzem, visszajön a cikkem átdolgozási javaslatokkal, híztam négy kilót, rengeteg vizes ember meg hajléktalan nyomakodik a villamoson, idézem az évi kötelező Rilke-verset, fáj a hátam, álmos vagyok. Esküszöm, semmi különbség nincs a tavaly ilyenkorhoz vagy bármelyik őszhöz képest.
Illetve, dehogynem. Az ember épp azt hinné, hogy vannak bizonyos fix pontok az életben, erre megszűnik a menzán a rántott hal.