Aki ott ment nejlonblúzban

2009.08.23. 22:41 - címkék: - 17 komment

Akkor elmondom, mi a következő projektem. Olvasom a wellness-magazinban, hogy a fast fashion (hogy sok, olcsó ruhadarabot veszünk, amik hamar elrongyolódnak / kimennek a divatból és újakat kell venni helyettük) milyen rossz a Bolygónak. Évi kétmillió tonna textil megy a szemétbe, nem beszélve a gyártás során felszabaduló széndioxidról, a felhasznált vegyszerekről, és a harmadik világban élő munkaerő kizsákmányolásáról. Satöbbi, satöbbi, globális felmelegedés, világbéke. A cikkben szerepelt ez a csaj, aki a sustainable fashion (kevés, jó minőségű ruhád van és azt hordod) népszerűsítése érdekében egy évig ugyanazt a ruhát viseli. Közben persze pénzt gyűjt a szegény indiai gyerekeknek. A blogján publikálja, hogy épp mivel vette fel a ruhát, amiből egyébként asszem hét példánya van. A kiegészítőket többnyire bolhapiacon vagy ebayen veszi. Szerintem cool. 

De ez mind semmi. A fogyasztói társadalom nyomása elleni küzdelem jelképeként (vagy ilyesmi) Alex Martin ugyanazt a ruhát viselte egy évig minden nap, egy ronda kis barna ruhát, amit maga varrt. Na, ez azért durva, mindemellett lenyűgöző. 

Húgom meg valamelyik nap nálunk volt és vasalt, amíg én ablakot pucoltam, mert én utálok vasalni, húgom meg rendes. Egy megjegyzést tett csak az aktuális vasalnivaló ruháim mennyiségére, tudniillik hogy: "most nem azér', de nekem összesen van ennyi ruhám."

De a lényegre térek, a fogadalmam az lesz, hogy szeptember 1-től 3 hónapig nem veszek magamnak egyáltalán ruhákat*, hanem a meglévőket fogom hordani. A projektem célja persze a világbéke, mellékhatásként abban reménykedünk, hogy kevesebb pénzt fogok elkölteni havonta. Szóval tulajdonképpen utazásra gyűjtök, csak becsomagoltam egy ilyen világmegmentős köntösbe (köntös, értitek :), hogy jobban hangozzék. Lesz médianyilvánosság is, amennyiben a projekt fejleményeiről blogomban tudósítok (ha meg nem gondolom magamat szeptember 1-ig, és rá nem ébredek, hogy az egyetlen öröm az életemben ruhák vásárlása és miért is adnám fel azt az örömöt).  

*Apróbetűs rész: A "ruhák" alatt ruhákat értünk, mivel ruhákat imádok venni. A cipők nem tartoznak ide, mivel 1. cipőket utálok venni, ezért úgyse veszek, 2. biztos, hogy kell majd vennem ősszel valami őszi cipőt, mert már tavaly is kellett volna, mivel szakadt le rólam a régi, de nem vettem, mert ld. 1. pont.

Facebook oldaldoboz

Olvasok is

Írj nekem levelet

Köszönöm

Extra köszönet

A designt a Yummie médiaügynökség szállította


süti beállítások módosítása