86 óra muka

2006.08.14. 20:33 - címkék: - 3 komment

Mostanra pedig már annyira szabin vagyok, hogy teljesen el is felejtettem, hogy olyan, mint kórház egyáltalán létezik. Ez a jó a Budapest Rallyes melóban, hogy tökéletesen elfeledteti az emberrel a hétköznapi munkáját, mert annyira más meg annyira igénybe vesz. Ilyen tolmács- titkárnő- hosztesszféle vagyok ott egyébként, amivel idén harmadik éve ostromolom az "öt nap alatt ledolgozott legtöbb munkaóra" rekordot, idén ez 86 óra. (Nb.: a rendes munkahét 40 óra).
Vannak unalmas részek is, amikor ülünk a versenyirodán, a fénymásolókislányok Micimackót néznek a tévében (tényleg), utána meg hirtelen másfél órányi adminisztrációt kell elvégezni tíz perc alatt két nyelven, aztán nincs semmi kaja, csak tegnapelőtti szendvics kinn a prérin, legközelebb meg a Gundelban vacsorázunk. (Kitaláljuk, mennyit fizettek a tíz fős vacsiért? Töményeket, százéves aszút, vagy egyéb kiugróan drága dolgot nem rendeltünk.*)

Az első esti fogadás után kitalálták a svéd fontos emberek, hogy még ne menjünk haza a hotelba, hanem legyen valami sightseeing. Az olasz fickó (aki kívülről tudta a Budapest Lonely Planetet, de komolyan) ragaszkodott hozzá, hogy menjünk el a Nyugati téri McDonaldsba, mert az nagyon híres. Odamentünk, bementünk, álltak, álmélkodtak. Majd úgy döntöttek, hogy meg kell nézni a nagyon híres Nyugati Pályaudvart is (the Old Railway Station, built in 1846). Hát jó. Bementünk a Nyugatiba, abba a jobb oldali koszos hodályba, ahol a jegypénztárak vannak. Csak néhány ember állt sorba, lévén kb. péntek éjfél. Megálltak, álmélkodtak, majd a svéd nő áhítatosan: "Wow... It's like a church!"
Amikor már szóhoz bírtam jutni, megemlítettem neki, hogy esetleg akkor holnap nézze meg a Bazilikát, mifelénk inkább az olyasmit nevezzük templomnak.

És még az is vicces volt, amikor mentünk konvojban, fontos emberek. Elöl két motoros rendőr, aztán egy hatalmas, sötétített üvegű fekete Merci, utána mi, utána egy gyönyörű, grafitszürke Volvo, majd egy fekete Mitsubishi terepjáró, végül még két rendőrmotoros. Kitaláljuk, milyen márkájú volt a második kocsi, amelyben a felügyelőtestülettel utaztam?**

Ma este meg ki akartam menni Szigetre, de annyira lefáradtam, hogy inkább itthon maradtam. Délután pl. bementem a városba, egy villamossal majd egy busszal, és mind a villamossal, mind a busszal túlmentem egy megállót, pedig könyv sem volt nálam, csak néztem ki a fejemből. Viszont vettem buszjegyet a nászútunkról visszafeleútra (ez bonyolult történet), csináltunk FAQ-t (esetleg: itinert) a vendégeknek, és Anikó ki-próba-sminkelt, ami végre jól sikerült. Még öt napig vagyok hajadon.

*150E (=másfél havi fizetésem)
** Kis piros Suzuki Swift.

Facebook oldaldoboz

Olvasok is

Írj nekem levelet

Köszönöm

Extra köszönet

A designt a Yummie médiaügynökség szállította


süti beállítások módosítása