2006.07.02. 16:47 - címkék: -
Mindenféle történt persze időközben: Johnny esküvője a kastélyparkban olyan volt, mint az amerikai filmekben, hatalmas sátor rózsaszín masnikkal, több száz vendég, meseszép menyasszony, remek dj, rengeteg szúnyog; megjelent a novellám az Antológiában, volt könyvbemutató/felolvasóest is, ami bekerült a top 10 legszürreálisabb élményem közé; szüleim némi nyomásra önként örökbefogadták a Dívamacska-vérvonal utolsó leszármazottját, akit Figonak kereszteltünk; 1966 után ismét a négy közé jutott a portugál válogatott; felvettek a phD képzésbe; befejeződött a mozgáscsoportom; Charles nyolc hónap után hazajött Dél-Kelet-Ázsiából. De hadd beszéljenek inkább maguk a szereplők.
1.
(Néhány nappal Johnny esküvőjét követően)
Johnny: - Kösz, hogy eljöttetek. Hogy éreztétek magatokat?
isolde: - Szerintem mindenki tök jól. (elgondolkodik) De hogy éreztétek magatokat
Ti? Végig stresszeltetek, vagy azért tudtátok élvezni?
Johnny: - Az eleje inkább para volt, de a templomi nagyon szép volt, aztán a vacsi elején még néhány szervezési nehézség akadt, de utána már én is klasszul.
isolde: - Tehát a vőlegény érezheti jól magát a lagziban. És a menyasszony? Hogy érezte magát Mrs. J.?
Johnny (meghökkenve isoldéra mered): - Hogyhogy hogy? Dehát ez életetek legboldogabb napja, kislánykorotok óta erre vártok!
2.
(Véget ér a felolvasóest, a szerzők dedikálnak és szendvicseket majszolnak.)
isolde: - Na és hogy tetszettek maguk a művek?
Bright: - Kellene kötni valamiféle paktumot, hogy az orvosok nem írnak, az írók meg cserébe nem operálnak.
