Annyira beparáztam az újéletkezdéstől, hogy gyorsan vettem magamnak baconos-gombás pennét vacsorára, pedig már évek óta nem ettem tésztát, vacsorára pedig szerintem... évtizedek óta. Úgyhogy tésztát ettem és reklámokat néztem, ami klassz esti program, bár annál a résznél kicsit rosszul lettem, hogy "most egy kis hajat tömök ebbe a csőbe" - lefolyótisztítóreklám, és tényleg beletömi. Fuj.
Niké pedig megkérdezte ma ebédnél, hogy milyen volt a bulija, mert ő nem annyira emlékszik, de biztosítottam róla, hogy klassz volt és ő is szemmel láthatóan jól érezte magát - bár egy pillanatra elgondolkodtam, mi lenne, ha azt mondanám neki, hogy egyáltalán nem is volt buli, vagy hogy kijöttek a rendőrök a csendháborítás miatt és a fogdán töltöttük az éjszakát, vagy hogy névtelen, pornografikus tartalmú telefonokkal zaklattuk főnökünket.