Meg még azon gondolkodtam ma, hogy lassan tényleg kellene valami törvény a dohányosok védelmében is. A munkahelyemen ugyanis, ami egy kórház, mostantól nem lehet dohányozni sehol (kijelölt hely az udvar). Oké, és mi lesz a dohányos betegekkel? Ne mondjuk, hogy aki beteg, ne dohányozzon, mert a legtöbb skizofrén és depressziós dohányzik, hadd legyen valami örömük az életben. Kimehetnek az udvarra este hatig, mert addig nyitva van az ajtó. De este hattól reggel hatig nem dohányozhatnak sehol. És ha a depressziós vagy öngyilkos vagy szorongó vagy skizofrén beteg nem tud aludni, és este tízkor még elszívna egy cigit? Nem, és kész.
És a nővérek? Csomó nővér és ápoló dohányzik. A nővérek a legtöbb egészségügyi intézményben, így a miénkben sem hagyhatják el azt a kórházi osztályt, ami a munkahelyük. Ott kell lenniük, mert bármikor szükség lehet rájuk. Tizenkét óra hosszáig dolgoznak, konyha, öltöző, vécé van az osztályokon, tehát nem kell kimenniük. Dohányzóhely nincs. A kertbe nem mehetnek ki, mert azzal elhagynák a helyüket, szabálysértést követve el.
Én ebben diszkriminációt érzek. Dohányosok ne legyenek egészségügyi dolgozók; dohányosok ne betegedjenek meg pszichiátriai betegségben?
Teljesen egyetértek azzal, hogy a nemdohányosokat meg kell védeni a passzív dohányzástól, de egy egész kórházban nem igaz, hogy nincs egyetlen kis szoba, ahol ki lehetne jelölni egy dohányzóhelyet. Eddig létezett egyébként, csak legutóbb tűzveszélyesnek ítélték a tűzvédelmisek, ezért megszűnt.
Éppenséggel nemdohányos időszakomat élem, ami a bulikban néhány szálat jelenti, de ezt igazságtalanságnak tartom és idegesít.