Chiang Maiban az egyik watnal vettunk egy nenitol ilyen kosarba zart madarat, amit szabadon engedhetsz es akkor szerencsed lesz, es romantikusan kinyitottuk a pasimmal egyszerre a ket madarat tartalmazo kosarat. Az egyik ki is repult, a masikat legalabb tiz percig kellett razni, addig kapaszkodott a kormevel a kosar aljaba, de aztan elrepult vegul. Ez jelent valamit vajon? Remelem, nem voltak influenzasak.

Azutan elmentunk Kanchanaburiba, es a Kwai folyon uszo bungaloban laktunk, meg setaltunk es vonatoztunk a hidon. Megneztuk az ide vonatkozo muzeumot is, eleg elszomorito volt. (A hidat es a hozzatartozo vasutvonalat a japanok epittettek fel a II. vh-ban angol, ausztral meg egyeb hadifoglyokkal, embertelen korulmenyek kozott esos evszakban a dzsungelben, es a Hid a Kwai folyon c. film szol rola). Roald Dahl oneletrajzat olvastam, ami passzolt is a hangulathoz. Es voltunk a Tiger Temple-ben, ahol simogattunk tigriseket, es nagyon klassz volt. A tigris egy hatalmas, fenseges, nagy cica. Csinaltunk videot is a kistigrisekrol, amit majd kesobb felteszek.

Majd lebuszoztunk a szigetre, ahol a neni atkoltoztette egyik lakojat a kedvunkert, es most itt leszunk egy hetig a paradicsomban.