Különben olyan hatással van rám a fordítás, hogy tíz oldal után már bárkibe belekötök. Tegnap például többször beszóltam az aigner szilárdnak, az olimpiát közvetítő sportriporternek (ha hívhatjuk így az idegesítő libát), a buta arcú orosz műkorcsolyázónőnek, meg számos más tévés személyiségnek is, valamint néhány berendezési tárgynak. Élőben csak a pasimat lehetett bántani, de ő meg csak kiröhög, pedig igenis probléma, hogy mért nincs rajta sapka. És iiigen, én is tanultam történelmet a középiskolában, pontosan tudom, ki volt Mohamed, bármennyire is furcsa tőlem.* Ami azt illeti, valláspszichológia kurzusokra is jártam, köcsögök. Nem tudom, hogy lehet ezt bírni annak, aki hivatásszerűen űzi. Mármint a fordítást. A kötekedés az klassz lehet.

* Nem az, amelyik sose látott tehenet, hanem a másik?