Ja igen, és még valami. A munkahelyem melletti parkban az utóbbi egy hétben folyamatosan fűrészelik a fák ágait, ezért üvöltözésem kívül nem nagyon lehet máshogyan beszélgetni, mindent elnyom az elektromos fűrész hangja. Ez különösen pszichoterápiás jellegű beszélgetéseknél mókás, de amúgy is borzalmasan idegesítő napi nyolc órában. Mindemellett az alsó szomszéd (az a köcsög, amelyik egyszer hajnali háromkor felkopogott a seprűnyéllel, mert túl hangosan szeretkeztünk) úgy nagyjából másfél hónapja újítja a lakását, azaz fúrnak, faragnak, csiszolnak és kalapálnak, minden délután, szombaton és vasárnap pedig reggel nyolctól kezdve. Például ezekben a percekben is. Komolyan gondolkodom rajta, hogy lemegyek és megnézem, mert halál komolyan nem bírom elképzelni: mi az istent lehet ennyit felújítani egy másfél szobás panellakáson? Mit? És mi az, amihez ennyit kell fúrni? Lehet, hogy valami doom'sday device készül odalent.