Jesszusatyaég, mi lett volna, ha mindent leírok, amit gondolok; és itt fel is hívnám a kedves utasok figyelmét, hogy ez itt egy napló, amelynek tartalma továbbra is szubjektív és személyes uralmam alatt áll, bizony. Majd egy másik postban, ha lenyugodtak a kedélyek, kifejtem, hogy miért érzem tőlem rendkívül távol állónak a közel-keleti kultúrát. Addig is, nehogy valaki túlstresszelje magát, térjünk vissza a ruhák, könyvek, bulik békés mezejére. Sikerült a Volt-fesztivált teljes egészében kihagynom, köszönhetően az esőnek; annak, hogy nem volt kedvem menni; meg annak, hogy szombaton rendkívül másnapos voltam. Cserébe péntek este egy egészen érdekes házibuliba csöppentem, hívhatnám valószerűtlennek is. Képzeljük el, ahogy egy medencés, szaunás, jacuzzis, kb kétszáz millát érő rózsadombi ház alagsorában táncolunk Kolléga, Szöszi, Niké meg én, utóbbi három bikiniben, miközben a körbeadott üvegből vedeljük a tokaji szamorodnit és az szól, hogy "you and me were meant to be / walkin' free in harmony" - eközben a társaság többi tagja odafent a konyhában telefonálgat különféle tudatmódosítók beszerzése érdekében. A későbbiekben valaki elmegy a tescoba legális szerekért, többféle alkoholt iszom, mint amennyit másnap megfelelőnek tartok majd. Olyan hajnal öt körül megkérdezem a házigazdától a pontos címet, hogy hova is hívjam a taxit, amire ő megkérdezi, hogy szerintem hol rontja el az életét, én pedig elég ittas vagyok ahhoz, hogy részletesen el is magyarázzam, mit sem zavartatva magam attól, hogy életemben először látom. Sopronban zuhog az eső, és még ahhoz is túl nyomik vagyunk, hogy együnk egy süteményt a helyi cukrászdában, ami szombat este elég öregesnek hangzik. Kifejtem, hogy noiz azért bírja ilyen jól a fesztiválokkal járó strapát, mert még fiatal, és abban a korban én is kimentem a Voltra esőben. Később kiderül, hogy idősebb nálam, úgyhogy most már azt gyanítom, bizonyára nem természetes úton-módon, hanem valamiféle ördögi praktikának köszönhetően maradt ilyen fiatal. Öreganyám másodszorra is megemlíti, hogy milyen dagadt vagyok, szerintem nem szép dolog ez, végre jól érzem magam a bőrömben a 3-4 plusz kiló ellenére, erre kiderül, hogy a külvilág nem nézi jó szemmel. Amikor viszaindulunk Sopronból, persze süt a nap, én meg igyekszem megszabadulni a bűntudattól, hogy ti. azért esett, mert idén nem volt kedvem a Volthoz.