Vettem magamnak szobanövényekröl szóló okos könyvet, meg még három másikat. Eddig is szerettem az Európa könyvesházban, hogy megismernek az eladók, de most: bementem, és az egyik szabályosan lecseszett, mintha a saját nagymamám lenne. Ugyanis hogyan képzelem én, hogy csak úgy elköltözöm egy másik lakcímre?! És be sem jelentem nekik?! És "címzett ismeretlen"-felirattal visszaérkezik hozzájuk a kiküldött katalógus?! És amikor felhívnak mobilon, csak a rögzítöm válaszol?!! És amikor rábeszélnek, hogy legyek kedves felhívni öket és megmondani az új címemet, akkor nem hívom öket vissza?!!! Hebegtem valamit, hogy dehát két napja hívtak, és most azért jöttem be, hogy bejelentsem a címváltozást, de azért meg voltam hatva.
Meg a múltkor megszámoltam, hogy 51 könyvet olvastam a Nagy Könyv százas listájáról, és ez milyen szánalmasan kevés, és majd megveszem öket és elolvasom, de tegnap rájöttem, hogy valójában egyáltalán nem érdekelnek ezek a könyvek. Valószínüleg azért nem olvastam öket, mert nem érdekeltek. Eszem ágában nincsen elolvasni a Da Vinci kódot, sem pedig Wass Albertet; és mit nekem egy olyan lista, amin nincsen rajta sem a Brazília, sem az Arany virágcserép, sem a Hullámok.
Most éppen az angol vénkisasszonyokra vagyok rákattanva, eredeti nyelven 3000-szavas szókincsre butított változatban, éppenséggel az Üvöltö szeleket olvasom, vicces.