A villanyóra-leolvasó végül belopta magát a szívembe, amellett, hogy úgy két és fél méter magas volt, idióta horgolt sapkát viselt, nagyjából a következő párbeszédet folytatta velem:
Kaptatunk felfele a lépcsőn.
Villanyember: - Huh... Hja, a csúcson jó lakni.
isolde (vigasztalóan): - 99 lépcsőfok.
Villanyember: - Télleg, megszámolta? Van egy ilyen film is. Ilyen világvégés-terroristás... huh.... arról szól, hogy gyártanak egy atombombát, amivel el akarják pusztítani a világot, és aztán valakik találnak egy üzenetet, amin csak annyi van, hogy 99 lépcső, és nem értik, és aztán... (mesél, mesél, gyalogolunk) ...a végén meg kiderül, hogy egy templomtoronyban volt elrejtve a bomba (odaérünk, kinyitom a lakásajtót).. és mindenki megmenekül. Hát ennek a villanyórának lejárt a hitelesítése, megyek, hozok egy másikat (máris lefele csattog a lépcsőkön).