Kedvenc mondatom a Médea és gyermekei-ből/2.:

"Georgij szerette ezeket a hegyeket, ahogyan az anya arcát vagy a feleség testét lehet csak szeretni - fejből, csukott szemmel, mindörökre."

Most elmegyek fodrászhoz. Az Egy gésa emlékiratai-t olvasom, mert a húgom odaadta, hogy kötelező. Nem olyan rossz. Ami azt illeti, tökéletes olvasmány fodrásznál, egyáltalán nem csodálkoznék, ha kiderülne, hogy épp ilyen céllal íródott.

Ja, és teljesen fel vagyok dobva attól, hogy találkoztam Ulickaja fordítójával. Majd legközelebb kifejtem a fordítókról alkotott laikus véleményemet, de most elkések.