Végre van June Tabor CD-m, örülünk. Úgy kezdődött, hogy középiskolás koromban kedvenc angoltanárnőnk egyik órára behozott nekünk egy June Tabor-balladát, mintegy szövegértési gyakorlatként, közösen szépen meghallgattuk, elolvastuk a szövegét, kiírtuk az ismeretlen szavakat, meg amit kell. Aztán kölcsönkértem tőle a kazettát óra végén, és átmásoltam magamnak, és bár utána sokáig kerestem CD-it boltokban külföldön is, nem találtam, úgyhogy kénytelen voltam a kis sony másolt kazettámat ronggyá hallgatni. Az utóbbi időben meg megint elkezdtem keresgetni, és lám.
June Taborról annyit kell tudni, hogy magyarosan hangzó neve ellenére brit, Oxfordban végzett, sokáig könyvtárosként dolgozott, és többnyire szomorú (ritkán vidám) angol folk balladákat énekelt. Nagyon aranyos szerintem, ahogyan 18 éves korában rákattant az éneklésre. "I went and locked myself in the bathroom for a fortnight and drove my mother mad. I learned the songs on that EP (Anne Briggs: Hazards of love) note for note, twiddle for twiddle. That's how I started singing. If I hadn't heard her I'd have probably done something entirely different." Most egyébként elmúlt hatvan és ilyeneket énekel: