Ez volt ma a szerencsesütimben

2013.04.28. 17:09 - címkék: Címkék: kaja terhesség nyafogás - 7 komment

Concentrate on the important things and everything will be all right. 

We are doomed

2013.04.27. 21:54 - címkék: Címkék: nyafogás - 10 komment

Inkább azt mondjátok meg, mit kell csinálni a panelban, hogy ne legyen száraz a levegő. Mert persze vettem szobahőmérőt, ami páratartalmat is mér, és 30% a levegőnk páratartalma. Ez nem lepett meg, magamtól is érzem, hogy száraz a levegő, bele sem merek gondolni, mennyi lehetett a fűtési szezonban. Ultrahangos hidegpárásítónk már régóta van, azzal és némi mosás-teregetéssel átmenetileg felment egészen 35%-ra. Az optimális páratartalom 40-60%, gyereknek inkább 60% körül van. Semmit sem tehetek, igaz? Rettenetes. Költözzünk tengerpartra? 

On the other hand

2013.04.27. 13:33 - címkék: Címkék: tudomány terhesség nyafogás - 7 komment

Azért azt nem gondoltam volna, hogy április 27-én még reviewereknek fogok válaszokat írogatni. Napfényes szombat délután. Próbálom úgy beállítani magamnak, hogy ilyen mértékű szakmai elhivatottság igazából nagyon cool. Anyu, és te mit csináltál a születésem előtti napokban? Szörpöt főztem, CTG-re jártam, meg a tudományos cikkemet dolgoztam át, kicsikém. 

Ja, amúgy én értem, hogy biztos jót akarnak meg aggódnak az embertársaim, de rémségesen idegesít és bosszant, hogy mindenki türelmetlenkedik velem és naponta hárman felhívnak, hogy na, megszültem-e már, mikor szülök már, egyben vagyok-e még. Még csak fél nappal vagyok a kiírt időpont után, az isten szerelmére. 

Update: igen, tényleg, az is szörnyen bosszantó, hogy naponta írnom kell ide, különben jaj, biztos szültem, meg hogy szülés után egyből meg kell írnom a blogomba vagy megíratnom a férjemmel, hát még mit nem. Mi ez a nyomás? Akkor írok, amikor akarok, ez nem valóságshow. Biztos örülnöm kéne, hogy ez a sok ember így izgul értem, de sajnos csak a türelmetlenkedés jön át. 

Még mindig terhes

2013.04.25. 14:34 - címkék: Címkék: terhesség nyafogás - 18 komment

Szóval a terhesség, az nyilvánvalóan közügy, ebbe kénytelen voltam belenyugodni, mindenki hozzászólhat. Az egy dolog, hogy bámulnak az emberek az utcán, mintha még nem láttak volna ilyet, szerencsére általában örömmel nézegetnek, nők esetleg irigykedve. Minden alkalommal, amikor valahol kávét kérek, megkérdezi a pultos, hogy koffeinmenteset adjon-e (napi 2 kávét engedélyez a WHO, én nagyjából egyet iszom, néha másfelet). Majdnem minden boltban megkérdezi az eladó vagy a pénztáros, hogy fiú-e vagy lány és mikorra várom. Valamelyik nap udvariasan megkérdezte egy hajléktalan a buszmegállóban, hogy "Hölgyem, maga terhes?". Ma a meki vécésnénije kérdezte, hogy mikorra vagyok kiírva, mondtam, hogy elvileg holnapra, azt mondta, holnapra biztos nem lesz meg, mert ahhoz még túl fent van a hasam, szerinte jövő hét. Egyébként az orvosom is inkább jövő hétre tippelt, az anyukám valamelyik ezoterikus módszerével április 30 jött ki, a férjem szerint pedig május elsején kellene szülnöm, mert az Labour Day

Hagyok időt, hogy felocsúdjunk a szóviccből. 

Meg még az is volt a mekiben, hogy pont amikor bementem a mosdóba, három huszonévesforma leány tárgyalta a teendőket, ugyanis az egyiknek néhány perccel azelőtt pozitív lett a terhességi tesztje. Nagyon okosan és higgadtan megbeszélték, hogy hcg nem termelődik máskor, csak terhességkor, úgyhogy vagy terhes, vagy felmerül még a méhen kívüli terhesség, biztos, ami biztos, az a legjobb, ha elmegy nőgyógyászhoz. Területi illetékesség alapján valahova nagyon máshova tartozik a csaj, oda nem tud elmenni, viszont a barátnőjének az orvosa az egyik egyetemi klinikán van, ahol nem veszik olyan szigorúan a területi illetékességet, ezért majd oda elkíséri. Azért kissé meghökkentek, amikor eközben begurult egy kilenchónapos terhes nő. 

Megnéztem a neten, mit kell még csinálni a szülés beindítása érdekében, úgyhogy ettem csípős ételt (érdekes módon a Kis Parázsban finomabb, autentikusabb, egyben csípősebb is a green curry, mint a sima parázsban), ittam tonikot, iszom málnalevél teát, bazsalikomot amúgy is mindig mindenbe teszek, buszoztam BKV-val, úgyhogy nem ezen fog múlni. Forró fürdőt nem fogok venni és ricinust sem iszom, ha nem baj, mert teljesen nem ment még el az eszem, a homeopátiában nem hiszek és nekem nem is szokott használni, egynél többféle gyógyteát úgyse iszom meg, ott meg még nem tartok, hogy nekiálljak a mellbimbómat mellszívóval stimulálni. Pohár bort mondjuk szívesen innék, de tudtommal az alkohol épp ellentétesen hat a méhizomzatra, régen koraszülést megelőzendő adtak alkohol infúziót, szóval azt nem értem, mit keres a listán, max oldja a terhes nő szorongását. A porszívózáson még gondolkodom. 

I know, I know for sure that life is beautiful around the world

2013.04.24. 19:17 - címkék: Címkék: internet nyafogás - 6 komment

Én már a kezdetektől kicsit ijesztőnek találom a google street view-t, de basszus, Brennbergbánya, bányásztemető? Az egy földút, a másik oldalán erdővel, már házak sincsenek, és még oda is elmentek. Tessék, itt van. Még Új-Hermészre is elmentek. Egészen abszurd. Nem is tudom, mit szóljak ehhez. 

My baby don't care for high-tone places

2013.04.23. 22:12 - címkék: Címkék: terhesség nyafogás - 3 komment

Nos, voltam ma az orvosnál, aki megvizsgált és közölte, hogy semmi jele annak, hogy szülni akarnék, zárt méhszáj, odabent vígan rugdalózó magzat, normál CTG. Talán jövő héten. Addig is sétáljak, porszívózzak és szexeljek sokat (ezek beindíthatják a szülést, bár a porszívózás élettani mechanizmusát nem pontosan értem). Nahát, pedig én meg voltam győződve róla, hogy április első felében fogok szülni, erre tessék. Valójában oké, kibírok még néhány hetet, ezen ne múljék. Amiatt kicsit aggódom, hogy minél tovább bent marad, annál nagyobbra nő és annál nehezebben fog kiférni, de igazából most pluszmínusz tíz deka már gondolom tökmindegy. 

És voltunk a Szódában is, mert ott jöttünk össze a férjemmel kilenc évvel ezelőtt, csak akkor criticalmass volt és tömve volt a hely és ihattam unikumot. De nagyon hangulatos volt most is, alkoholmentes sört inni kilenchónapos terhesen a szinte teljesen üres kocsmában. Sose igyatok alkoholmentes Drehert, nagyon rossz. 

Totally

2013.04.22. 18:51 - címkék: Címkék: munka -

Elnézést a tumblrkedésért, de ezt muszáj kitennem, csodálatos. Több szempontból is. Via

tumblr_mktct7LsPs1rfe9jbo1_500.jpg

Terhesség, nyafogás

2013.04.22. 00:40 - címkék: Címkék: terhesség nyafogás - 14 komment

Ma jött el az a nap, hogy elkezdett dagadni a lábam, épp csak egy kicsit, ami nagyon szerencsés, legtöbb terhesnek az utolsó hetekben már van ez a tünete, vagy végig, én meg a 39. hét + 2 napnál tartok (40 hét egy terhesség), és rettentő nagy hasam van és sehogy sem kényelmes. Ja, mert most olvastam valamelyik asszisztált reprodukciós blogon, hogy mekkora bunkóság azon rinyálni, hogy eleged van már a terhességből, úgyhogy rögvest kedvet kaptam ezen rinyálni. Augusztus óta terhes vagyok basszus, az nagyon sok idő! És igazán remek a terhességem mindvégig, jó, két hónapig hánytam, az része az élménynek, de amúgy semmi elviselhetetlen tünetem nem volt, nem kellett feküdnöm, nem kellett diétáznom, el tudtam járni a pilatesre, tudtam tornázni a Rubint Rékára, míg be nem lustultam, tudtam dolgozni hét hónapig, abbahagyhattam a munkát a hetedik hónap után, refluxom sincs, szóval komolyan én sose hittem volna, hogy ilyen szövődménymentes 39 hetem lesz, pedig öreg is vagyok meg minden. Hű, máris babonás lettem, hogy ezt elkiabáltam, és biztos majd holnap jön a szövődmény. Ja, és pszichésen is ép maradtam, nem lettem idegbeteg vagy túlérzékeny a hormonok miatt, vagy nem vettem észre, de szerintem én majd inkább a gyermekágyas szakaszban leszek idegkimerült, mert az éjszakázást alapból nagyon rosszul bírom. 

De visszatérve a rinyálásra, még így is elég kényelmetlen, és nekem nagyon hiányzik már, hogy aktív és ügyes legyek, pedig nem vagyok amúgy hű, de nagyon aktív vagy ügyes, tesiből mindig hármas voltam. Nem férek el sehol, mindent leejtek, nem tudok sokáig ülni, nem tudok sokáig állni, húzódik a hasam, csak lassan tudok sétálni, mert különben rázkódik a hasam és az kellemetlen, és ha felmegyek három lépcsőfokot, már lihegek. És nem tudok háton feküdni, mert kellemetlen, hason feküdni ugye nem tudok, tiszta szerencse, hogy amúgy is oldalt szoktam aludni, de az egyik oldalamról a másikra átfordulás már nehezített, nagyjából olyan könnyedséggel fordulok, mint a teknősbéka vagy a víziló. És nem kapok levegőt az orromon, plusz most még a pollenszezon is. És nem tudok rendesen bevásárolni, egy csomó gyümölcsöt és sok doboz tejet szoktam egyszerre hazahurcolni az intersparból, most meg úgy kell pakolnom a bevásárlókosárba, hogy jaj, ez már túl nehéz lesz, dönteni kell, hogy olajat vegyek vagy öblítőt, mert mindkettőt nem bírom el. És nagyon aranyos, amikor kis lábak rugdalnak, és meg is ijedek mindig, ha egy darabig nem rugdalnak, de azért szoktam arra gondolni, hogy már csak pár nap vagy pár hét, és utána fogok tudni úgy enni, hogy elérem a kaját, és közben egyáltalán nem rugdalják a gyomromat, az biztos jó érzés lehet. És persze a férjem ugrál nekem, nem arról van szó, hogy éhen halok a kanapén, mert nem érem el a szekrény tetején lévő lekvárosüvegeket, de attól még hiányzik az az érzés, hogy magam is képes legyek felállni egy székre és levenni valamit a felső polcról. Arra vágyom, hogy ne legyek már ilyen korlátozott, és képes legyek levágni a lábkörmömet és megpucolni az ablakot és hanyattfekvésből egy mozdulattal felülni az ágyon. Aztán lehet, hogy visszasírom még ezeket a szép napokat, amikor a kis lábak még odabent kalimpáltak, és ugyan nem tudtam átaludni az éjszakát, de legalább csend volt és senki nem rágcsálta a mellbimbóimat kétóránként, és igen, akkor majd azon fogok rinyálni, ne legyenek illúzióink. Vagy azon fogok rinyálni, hogy még rinyálni sincs időm, nagyon meta lesz. 

Facebook oldaldoboz

Olvasok is

Írj nekem levelet

Köszönöm

Extra köszönet

A designt a Yummie médiaügynökség szállította