Isler, haza, család

2012.12.21. 14:42 - címkék: -

Még az volt, hogy volt tegnap a céges karácsony, ez nálunk kora délután van, és régebben szokott lenni bejgli meg téli ízű jegestea meg némi hangulat, de most már csak sprite volt meg szendvicsek meg rémes műsor. Nyilván nem kellene leszólnom a műsort, dehát rémes volt, demagóg és cseppet sem karácsonyi, és szerintem remekül lemérhető a munkahelyi karácsonyok hossza, összetétele és hangulata alapján az általános munkahelyi légkör. Bezzeg régen, amikor még úgy volt berendezve a terem, hogy körbe lehetett ülni asztalokat, és Nikével felfedeztük a titkos ajtót. Igazából nem is volt kedvem, csak azért mentem fel, mert hát nem kizárt, hogy ez az utolsó karácsonyom ezen a munkahelyen, vagy legalábbis ebben az érában.

Este meg jöttek a medúzák, sütöttem kolbászt, annak az a története, hogy emailben megkérdeztem IKL-t, hol lehet jó sütni való kolbászt kapni, és kiderült, hogy a vonal túlsó végén épp sültkolbászt eszik, és aztán elkéredzkedtem a munkahelyemről péntek reggel, hogy kimehessek a piacra megvenni, és az összes pszichoterapeuta azzal traktált, hogy nahát milyen kívánós vagyok, mert nekem csak az a fajta kolbász jó csak attól az árustól, és lám milyen kívánóssá tesz a terhesség. Különben mostanában az a trend, hogy bármit csinálok a munkahelyemen, az azért van, mert terhes vagyok, de mondjuk megállok a fiúkórterem ajtajában, mert odabent oroszlánszag van, akkor egyszerre mindenki a terhesség miatt kifinomult szaglásommal viccelődik, holott mindenki érzi, és a múltkor meg mondtam, hogy vettem egy égőfüzért karácsonyra és egyből többen felkiáltottak, hogy áhá, fészekrakó ösztön! Ja, mert eddig még soha semmilyen lakberendezési tárgyat nem vettem, és nyűgös se voltam, és szagokat se éreztem és élelmiszert sem vásároltam.

Visszatérve a kolbászra, elfogyott, meg még ettünk egy csomó sütit, és dicsérték az isleremet (mindenkit utasítottam, hogy dicsérje), és kaptunk csokitortát szülinapunkra (a férjemnek is a napokban van), és isteni finom zsidózserbót (flódni), és kaptam kézzel készült Do it yourself Firefly minifigures-készletet az a-tól, képünkön. És volt az, amikor az Ági énekelt gyönyörűen, az L. meg úgy néha gitározott hozzá, és már összeraktam a figurákat, és mindenki megkapta az ajándékát (kivéve Noiz, szegény), és elfújtuk a gyertyákat és küzdöttünk a csokitorta maradványaival, szóval ültem a kanapén a férjemhez dőlve és terhes voltam és azon gondolkodtam, hogy na, majd erre fogok úgy visszagondolni, mint fiatal felnőttkoromra, emlékeztek, amikor az első gyereket vártam és még ott laktunk a panelban és a földön kellett ülni, mert elég székünk se volt, és az Ági ezt a számot énekelte.

Új időszámítás

2012.12.21. 11:15 - címkék: -

Ma betöltöttem a 35-öt, ami azt jelenti, hogy innentől idős terhesnek számítok (több plusz vizsgálatot csak 35 felett végeznek el), valamint többé semelyik kongresszuson nem számítok fiatal előadónak, nem regisztrálhatok olcsóbban és nem indulhatok a fiatal előadók versenyén. Nem tudom, mi az oka annak, hogy mind az orvoslásban, mind a tudományos életben pont a 35 a Fiatalkor Vége. Klassz, és holnaptól hosszabbodnak a nappalok.

Amúgy eleinte szórakoztatott, de lassan kezd az idegeimre menni, hogy a csapból is a világvége folyik.

Facebook oldaldoboz

Olvasok is

Írj nekem levelet

Köszönöm

Extra köszönet

A designt a Yummie médiaügynökség szállította