További nyafogás

2012.06.01. 11:05 - címkék: -

Voltam tegnap Rupa and the April Fishes koncerten a műpában, klassz volt. Én tudok képzeletben is ugrabugrálni, nem zavart, hogy ülni kellett. Volt mellettük néhány számnál egy helyi vonósnégyes is. De a legdurvább persze az, hogy a csaj mindemellett orvos.

Az Anikó jutott eszembe valamiért a koncertről (szerintem azért, mert a csajnak a mozgása és az öltözködési stílusa is hasonlított rá), és hogy fiatal korunkban bennünk is megvolt ez a fajta zenére ugrálós életöröm az összes nehézség meg dráma ellenére, és hogy 17-18 éves korunkban gyakorlatilag minden szombaton hajnalig táncoltunk (vagy ameddig a szüleink elengedtek plusz két óra), és zenészekkel lógtunk, és milyen jó volt. Hogy tetszett volna nekünk akkoriban ez a zene.

Azt mondta Rupa valamelyik felkonfban, hogy az amerikaiak nem isznak és énekelnek együtt, biztos azért ennyi ott a gyilkosság, ami persze vicc, de az én életminőségemen jelentősen javítana, ha rendszeresen lehetne inni, táncolni és énekelni együtt. És nem, nem arra gondolok, hogy felveszem a szép cipőmet, elmegyek taxival az ötkertbe, elszopogatok egy mojitót négyezer forintért és megnézem, milyen színű szemüvegkeret a divat ezen a héten.

Pokolbéli víg napjaim

2012.05.29. 23:03 - címkék: -

Olyanok vannak, hogy ügyeltem, aztán hazafelé jöttem reggel, gondoltam, hogy gyalog jövök, de esett az eső, aztán egy cigányasszony akart nekem jósolni, de én nem akartam, akkor még üvöltözött velem jó darabig, aztán egy pasas a metrón megmutatta a faszát, akkor rezignáltan leszálltam és megvártam a következő szerelvényt, aztán napközben inkább aludtam, meg hallgattam, ahogy a szomszédainkkal kiabál a lépcsőházban az alattuk lakó, hogy hangosak voltak éjszaka, amit ők tagadtak, aztán kimentem húgom elé a Ferihegy 1-re, ahol teljes rendőri készültség volt, kutyákkal, nem derült ki, miért, meg sorbanállás közben egyházi műveket énekelt egy kórus, kaptam húgomtól egy kabátot meg hűthető alvómaszkot (az alvómaszkra vagyok rákattanva újabban), aztán hazajöttem és csináltam fagyikelyhet dió, vanília és csoki carted'or, tejszínhab és csokoládéöntet felhasználásával, és megnéztük a Trónok harcát, aminek a végén Matt énekli ezt a dalt.

Ma meg dolgoztam, párszor összezördültem a Filozófussal szokás szerint (mondjuk ahányszor találkoztunk, annyiszor), és mielőtt még mindenkit teljesen kikészítettem volna magamat is beleértve, megkezdődött tíz napos szabadságom, amelynek során majd ügyintézek, mellékállásomban dolgozom, a mozgásterápiás vizsgára tanulok, és legfőképpen a fentiek miatt rinyálok, sajnáltatom magam és értelmetlenül internetezek, de először még ittam egy grépfrútos sört, meg elmentünk a pedikűröshöz, majd pedig ettünk egy csomó szusit és szasimit és ittunk japán sört, ami ugyanolyan, mint a magyar, csak drágább.

Egy konkrét kollokviumi vizsgatétel az egyetemen a kiégés és prevenciója, mint például megelőzésképpen jöjjünk el a munkahelyünkről a munkaidő végeztével és mélyedjünk el örömszerző tevékenységekben nem-orvos barátainkkal, és szerintem az, hogy grépfrútos borsodit iszom a húgommal a hatos villamoson, majd jelentős anyagi ráfordítással türkizkékre lakkoztatom a lábkörmömet és nyers halat eszem algával, az végülis örömszerző tevékenység egytől egyig mind.

Nem vagyok jól, utálom ezt a várost, na. De talán majd a hajójárat felvidít.

Facebook oldaldoboz

Olvasok is

Írj nekem levelet

Köszönöm

Extra köszönet

A designt a Yummie médiaügynökség szállította