Különféle kihívások

2012.04.21. 12:51 - címkék: -

Csináltam eperszörpöt, ami nyilván hülyeség, mert még nincs az epernek szezonja, és 500 Ft egy kiló görög eper a piacon, 1200 Ft egy kiló magyar, valamint számtalan határidős feladattal vagyok elmaradva (story of my life), de betegállományban vagyok még hétfőig és ki akartam próbálni az eperszörpöt, és egyébként sem takarékossági megfontolásokból főzök be, hanem ez a költséges hobbim. Megfelelő körültekintéssel és aprólékos gonddal azt a receptet választottam ki, amelyiket elsőre dobta ki a google. Felerészben magyar, felerészben görög epret használtam, plusz cukor, négy üveg szörp lett, így 500 Ft-ra jön ki egy üveg, és még ez is sokkal olcsóbb, mint egy jobbfajta bolti szörp. Még nem tudok beszámolni, milyen lett, most van dunsztban.

Most pedig megpróbálok hajat mosni úgy, hogy ne érje víz a szememet. Amúgy mondtam már, mennyire kurva jó két szemmel látni? Élvezzétek ti is.

Főleg békés kisváros

2012.04.21. 10:36 - címkék: -

Az elmúlt időszak soproni eseményeinek* fényében pedig ezúton szeretnék elnézést kérni Ross Károlytól, amiért regényének befejezését annak idején életszerűtlennek ítéltem.

*Megjegyzem, egyik elkövető sem soproni.

Some people can be bad

2012.04.20. 15:28 - címkék: -

Ezúton szeretném válogatott átkaimat szórni azokra a kollégákra*, akiket megkértem, hogy ne hívjanak három kib. napig, mert betegállományban leszek és szemműtétből fogok lábadozni, és ennek ellenére mégis felhívtak különböző feladatokkal és nyűgjeikkel. Persze, csak miután számtalan emailt írtak, de arra szemfülesen beállítottam out of office autoreply-t.

Tudom, ki kell kapcsolni a telefont, nem pedig bekapcsolva hagyni és utána magunkat áldozatnak beállítva rinyálni, de most legalább tudom, mire számíthatok.

*Természetesen kivétel, aki csak azért hívott, hogy a hogylétem felől érdeklődjön, de ez egy személy.

Let not Time deceive you

2012.04.19. 18:32 - címkék: -

Azon is szoktam gondolkodni, hogy 2007-ben írtam egy bejegyzést, amire konkrétan emlékszem, arról szólt, hogy bizonyára majd arra az évre fogok úgy visszaemlékezni, mint fénykoromra, idézem:

"Asszem erre az évre fogok például majd úgy visszatekinteni, mint fénykoromra. Ó, emlékszem, amikor még ösztöndíjjal utazgattam Európa-szerte, amikor még szerettem a munkahelyemet plusz izgalmas tudományos munkát végeztem, csomó barátom volt, boldogan éltem a férjemmel, ó, amikor az ember még felfedezhetett klassz új zenéket, amikor még jó filmek is mentek a mozikban, és még nem romlott el a szemem annyira, hogy ne tudjak olvasni, amikor még ismert blogger voltam és belefértem a szürke kockás szoknyámba, na azok voltak a régi szép idők."

És hogy lesz olyan idő, amikor már ki fogok égni és nem fogok érdekes kutatásokért lelkesedni sem elméletben, sem gyakorlatban, valamint, hogy nem fogok mindig beleférni a szürke kockás szoknyámba, az nyilván kézenfekvő volt, de mégis honnan vettem, hogy el fog romlani a szemem? Semmi jele nem volt. Vigyázni kell ezzel a jósolgatással. Basszus, boldogan élek a férjemmel még mindig, reménykedjünk, hogy az sose fog elromlani.

Amúgy basszus, de jó volt! Hiányzik nekem is nagyon az a lelkesedés, amivel szerettem a munkámat és a munkahelyemet. Kár érte. Igazán nem rajtam múlt.

Magyarázat is

2012.04.18. 19:41 - címkék: -

A valóságban az történt, hogy ugye a retinaleválásomkor végzett műtét mellékhatása lehet szürkehályog, ami nálam kialakult, és mostanra érte el azt a szintet, hogy azzal a szememmel már a táblát se láttam, nemhogy olvasni tudtam volna a rajta lévő számokat. Furcsa módon ez nem okozott nekem különösebb panaszt, habár a látásromlásra fogtam, amikor egyszer előadás előtt leestem a pulpitusról, valamint amikor elfelejtettem megkínálni a nálam lévő vodkásüvegből a bal látóteremben mozdulatlanul és néma csendben ülő, sötét ruhát viselő Marit, aki meg is sértődött ezen. Mindenesetre, tegnap kaptam műlencsét, eddig jól vagyok.

A szürkehályogműtét közben meg azt mondta a szemész, hogy lám, úgy viselkedik a szemem, mint egy myop (=rövidlátó) szem, azaz olyan, mintha mondjuk mínusz nyolcas lenne. (Nem, én sem tudom, mit jelent az, hogy egy szem viselkedik.) Ezért vált le a retinám, mivel a súlyos rövidlátóknál magasabb a retinaleválás kockázata. És a súlyosan myop szemem ellenére azért nem vagyok mégsem rövidlátó, mert a szaruhártyám a helyzethez alkalmazkodva úgy görbült, hogy kiegyenlítse ezt, és normál látást hozzon létre.

Nem az első eset, hogy a túlzott alkalmazkodóképességem sodor bajba.

A lentebbi történet majdnem szóról szóra igaz, habár egyes mondatokat William Gibson írt, nem én.

Valahol máshol eközben

2012.04.18. 18:30 - címkék: -

Amikor kimászott a liftből, a recepciónál ugyanaz a fiú ült. Odakint már este volt, majdnem teljesen sötét. Amíg a taxira várt, azzal szórakozott, hogy pocsolyákban tükröződő neonreklámokat vizsgálgatta egyik, majd másik szemével, míg az utca túloldalán egy kapualjban drogos fiatalok lökdösődtek. A várost és a kikötőt elhatároló régebbi utcák szűk mezsgyéjének szélén, egy hivatalosan nevenincs területen voltak, ahol oktagonárusok keveredtek turistákkal és hazafelé siető, öltönyös üzletemberekkel. A távolban felsejlettek az egyesült mamutcégek kvarchalogén fényben úszó, irdatlan kockái.

Az egynapos sebészeti műtők moduljai egy tizennyolcemeletes, régi bérház hatodik szintjén helyezkedtek el. Funkcionálisan berendezett, hideg csempével borított egységekből álltak, ahol a fehérbe öltözött technikusok között műtősruhás segédszemélyzet kísérgette a különféle testrészeiken kötést viselő klienseket. A sebészek nagyüzemben dolgoztak, egy-egy implantbeültetés 7-8 percet vett igénybe. Tudatosan választotta ezt a helyszínt, igényes munkát akart. Elmehetett volna a Corvin-negyed kínai utcáinak valamelyik zugsebészetére is, ahol az embert még előjegyzésbe sem veszik, csak besétál a műtétre, azok meg egyszerűen belenyomják az implantot a fejébe.

Az effajta városok olyan embereknek valók, akik szeretnek mélyen lenni.

Az implantot hasonló körültekintéssel választotta ki. Eleinte multifokális lencsét szeretett volna, egy 19-es Rezoom IOL-t nézett ki magának, habár épphogycsak ki bírta volna fizetni: a multifokális lencsék ára helyi pénzben 200.000 egység körül mozgott. Végül, némi mérlegelés után mégis unifokális lencsét választott, amely nem került sokkal kevesebbe, de ennek költségét a kormányzati biztosító fedezte. A multifokális lencsék nem rugalmasak, mint az emberi szemlencse, hanem egyszerre vetítik a retinára a különböző távolságokban észlelt képeket, ezért sosincs egy éles kép, hanem több szellemkép, amiből az agy kiválasztja, ami kell. A lány világéletében alapos volt, ezért az adathálóra felcsatlakozva kapcsolatba lépett néhány ismeretlennel, akik hasonló lencsét kaptak. A felhasználók egy kis hányada elégedetten lelkesedett az eredményért, nagyobb számuk azonban rengeteg bosszantó utóhatásról számolt be: furcsa fényeket, őskori televíziókra és olcsó kínai szimstimekre emlékeztető szellemképeket láttak. Ketten közülük több hónap szenvedés után költséges és veszélyes műtéttel távolíttatták el az implantot, és volt, aki most gyűjtött ilyen beavatkozásra. A szellemképek, fényudvarok és elmosódott körvonalak főként olyankor jelentkeztek, ha a vizsgált tárgy és a háttér színe hasonló volt, valamint ködben, félhomályban és éjszaka. A lány mindennél jobban bízott saját agya neuroplaszticitásában, ez nem volt vitás, de munkájából adódóan ködben, félhomályban és éjszaka is tökéletes biztonsággal kellett mozognia.

Nem engedhette meg magának, hogy szellemeket lásson.

A műtétet a körzet híres, határontúli retinasebészenőinek egyike végezte. Korábbról ismerte már a sebésznőt, annak idején a retináját is ő operálta. A műtét előtt az egyik technikustól hosszúkás tablettát kapott, amely igen enyhe idegnyugtatónak bizonyult. Bevette, bár nem volt rá szüksége: kiképzése lehetővé tette, hogy ennél jóval félelemkeltőbb körülmények között is higgadt tudjon maradni. Vagy legalábbis látszólag.

Az operáció helyi érzéstelenítésben történt, mindvégig ébren volt. Fájdalmat nem érzett, csak némi nyomást az implant behelyezésekor. Tizenöt perccel később már a taxira várt a sötét utcán, és a szemerkélő eső miatt kabátját összehúzva hasonlítgatta régi és új szemének látásélességét a tükröződő neonokon. Alig érzékelhető volt a különbség.

A hasonló implantbeültetések után néhány nap pihenést javasolnak, és a lány úgy döntött, ezúttal kivételesen betartja ezt az utasítást.

Három napot szánt a pihenésre. Megbízói már türelmetlenkedtek.

Facebook oldaldoboz

Olvasok is

Írj nekem levelet

Köszönöm

Extra köszönet

A designt a Yummie médiaügynökség szállította